Történelmi emlékeket idéztek fel Habis Lászlóék Egerben

Harminc esztendeje szavazhattak először szabadon Magyarország állampolgárai. 1990. szeptember 30-án és ­október 15-én tartották az első demokratikus önkormányzati választást, amely ­akkor még kétfordulós volt. Ennek eredményeképp polgármesternek dr. Ringelhann Györgyöt (SZDSZ–Fidesz–Eger és Vidéke Ipartestület–MZP) választották meg, az alpolgármesterek Habis László és Katona Józsefné (mindkettő SZDSZ–Fidesz–Eger és Vidéke Ipartestület–MZP) lettek. Az akkori eseményeket, időszakot elevenítették fel az első grémium tagjai egy-egy komoly vagy humoros emlék felidézésével.

Habis László, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke köszöntőjében felidézte azt a pillanatot, amikor három évtizeddel ezelőtt a Líceum dísztermében megalakult az első szabadon választott önkormányzat.

– Emlékezetes esemény volt mindannyiunk számára, s most itt emlékezünk meg e jeles, történelmi eseményről – hangsúlyozta. Habis László 29 éven át tevékenykedett az egri közgyűlésben, s az 1990 és 1994 közötti időszak jelentőségéről szólt.

– A rendszerváltozás fontos lépése volt az önkormányzatiság létrejöttének – fejtette ki. – A megválasztott testületet a város iránti elkötelezettség, a szolgálat jellemezte. Fontos szempont volt a grémium méltóságának megőrzése, az egymás iránti tisztelet.

Mint mondta, kiemelt figyelmet fordítottak az egészségügyi, szociális és oktatási intézményrendszer fejlesztésére. Új iskolát alapítottak, idősek otthonát, orvosi rendelőket létesítettek. Országosan kiemelkedő volt, ahogy az egyházi tulajdonrendezést megoldották.

– Számos beruházást előkészítettünk, ez az időszak megalapozta a város meggazdagodását, s a város turizmusban elfoglalt kiemelkedő pozícióját is meghatározta. Dr. Ringelhann György személyében egy széles látókörű polgármesterünk volt, akit mindenkor az emberi sorsok, problémák iránti érzékenység jellemzett – jelentette ki.

Habis László szavai után egy kisfilmet vetítettek le a megjelenteknek, majd azokra a képviselőtársakra emlékeztek, akik már nem lehetnek köztünk. Ezután a jelenlévők egy-egy rövid történettel idézték vissza az első időket.

Dr. Bánhidy Péter úgy fogalmazott, a legnagyobb élménye, hogy részt vehetett az első testület munkájában. – Pártoktól függetlenül szinte egy baráti társaság volt, dr. Ringelhann György pedig a családfő volt. Nem poltikai szempontok érvényesültek, mindig az adott célt tekintettük irányadónak – emlékezett. Felelevenítette az éjfélig tartó közgyűléseket, annak vidám perceit is.

Dr. Dékány László szavait is tolmácsolták, hiszen ő Németországban él. Mint írta, az idő és a távolság megszépítette az emlékeit, melyek szerint a képviselő-testületet a kezdetekben nem a magas professzionalitás, hanem inkább a jószándékú, lázas igyekezet jellemezte. Erdei Zoltán számára a legfontosabb az volt, hogy akkor nem látott ellenséget, de még ellenfelet sem.

– Azt kívánom a mostani, s a jövő generációnak, menjenek vissza az alapokig, kezdjék onnan, s csinálják jobban, mint mi – tette hozzá.

Dr. Gyurkó Péter szerint a mondataik összecsengenek, ez a testület, meglátása szerint, intellektuálisan, morális szempontból messze a legkiemelkedőbb volt.

– Rengeteget dolgoztam akkoriban, így a kicsi gyermekeimet keveset láttam, s e hiátus vissza nem hozható, ám az egyik legmeghatározóbb időszak is volt számomra – emelte ki.

Thummerer Vilmos kis videóban üzent: szerepe volt abban, hogy Felnémeten új iskola épülhessen. Weil Zoltán szerint kegyelmi pillanatot éltek meg. – Begyűrűzött a nyugati, a keresztény világnak a szereteten, a megbocsátáson alapuló gondolatisága. A haladásba vetett hitünk pedig töretlen volt – hangoztatta.

A visszaemlékező pillanatokat kötetlen beszélgetés és koccintás zárta.