A szakember elárulta, hová tűntek el a madarak, miért üresek az etetők

Lapunkban néhány hete bővebben is foglalkoztunk a témával, azonban azóta is számos aggódó telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe.

Orbán Zoltán, az MME sajtószóvivője sajtóközleményt juttatott el a Heolhoz, amelyben a jelenség hátterét vázolja fel. Azt írja, a madarak átmeneti eltűnésének oka a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás.

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az olyan inváziós fajok, mint a fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű.

A madárhiánynak ezt az érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak no­vember-decemberi kezdetekor a hazai vonulók és részleges vonulók – például: fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó – már elhagyták az országot.

Végül, de nem utolsósorban a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése, hogy a közeledő hidegfront elől, amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek, szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ennek a négy hatásnak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte szó szerint kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarak jelzőhangjait.

A jelenségről bővebben az MME honlapján lehet részletesen olvasni A madarak etetőlátogatási szokásai bejegyzés alatt.