Mindig szívvel-lélekkel dolgozik a közösségéért a tarnaleleszi könyvtáros

– Honnan a tarnaleleszi kötődés? Mit jelent az ön számára a falu?

– Gyerekkoromat a szomszédos Bükkszenterzsébeten nehéz körülmények között töltöttem, édesanyámmal és nagymamámmal. A középiskola befejezése után családunk szűkös anyagi körülményei miatt munkába kellett állnom, így a településen maradtam. Majd 1996-ban, a házasságkötésem napján lettem tarnaleleszi lakos. Két leánygyermekem van, nekik már Tarnalelesz a szülőfalujuk. A pozitív gondolkodású ember vagyok, ezt igyekszem sugározni a környezetemnek is. Számomra Tarnalelesz az a hely, ahol ismerős utcákon ismerős arcokkal, mosolygós tekintetekkel találkozom. A lényem legmélyéig érzem, hogy idetartozom. A faluért dolgozom, azért, hogy a közösségi együttlétek gyakoriak legyenek, hogy mindenki megélhesse az összetartozás élményét és örömét.

– Melyek azok a meghatározó élmények, amelyek megerősítették önben, hogy itt a helye, a feladata?

– A munkám elismeréséért kapott első könyvajándék, majd a sok-sok biztatás, amit a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban dolgozó kollégáktól kaptam. A könyvtár itt az a hely, ahová minden generáció örömmel tér be, s ahol az előkészületektől az utómunkálatokig dolgozhatok a különböző programok megvalósításában, ezzel segítve a település lakói számára a közösségi életet. Az első falunapi rendezvény szervezése meghatározó élmény volt számomra. Rengeteget dolgoztam, és igen sok tapasztalattal gazdagodtam. Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy nekem ez a feladatom, én erre a pályára születtem.

– Folyamatosan képzi magát. Mi motiválta a pályaválasztását, majd a továbblépést?

– A kitűzött célom alapvetően nekem volt fontos. Fiatalként nem tanulhattam tovább. Most pedig a lányaimnak is bizonyíthatom, hogy a tanulás érték. Tisztában kellett lennem azzal, hogy mik a céljaim, és mit szeretnék a munkahelyemen, a munkámban vagy általában az életemben elérni. Minden a hozzáállásomon múlott, de tudom, hogy a férjem és a két lányom büszke rám.

– Mióta dolgozik a könyvek világában? Miért tartja fontosnak a hivatását?

– Könyvtári pályafutásomat 2014 tavaszán kezdtem. Azt hiszem, ez az év volt az, amely teljesen megváltoztatta az életemet. Belekerültem a mély vízbe. Az élet a digitális átalakulásról szól, ennek a tudásnak az elsajátítása jó ideje elengedhetetlen, és az egyik legfontosabb feladat. Ezért, mint mentor is tevékenykedem az intézményben, ami egyben Digitális Jólét Pont is. Ehhez kapcsolódva részt vettem Budapesten a Digitális médiaműveltség szülőknek, nagyszülőknek című képzéssorozatban. Miután elvégeztem a kurzust, a mindennapi médianeveléshez szükséges ismeretek átadása mellett a közös gondolkodásra, megoldáskeresésre is lehetőséget biztosítok. Kötetlen beszélgetések formájában is segítséget tudok nyújtani a szülőknek, nagyszülőknek. A legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek. Ennél nincs is fontosabb. Egy titok van: szívvel-lélekkel dolgozni.

– Hogy sikerül kapcsolatot tartani az emberekkel a járvány alatt? Miben tud segíteni a helybelieknek, hogy oldódjon a bezártság miatti óhatatlan szorongás?

– A Covid miatt sok mindent át kellett értékelnünk. A közösségi élet szempontjából is újra kellett gondolni a lehetőségeket. Meghatározó szerepe lett a digitális kapcsolattartásnak, de sajnos ez nem egyenértékű a személyes találkozással. Munkám során a közösségi hálón keresztül próbálok olyan lehetőségeket biztosítani, amelyek az itt élőknek segítségükre lehetnek.

Névjegy: Kovácsné Zay Beáta

Az 1976-os születésű könyvtáros tanulmányait a tarnaleleszi általános iskolában kezdte, majd a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetben tanulta ki a nőiruha-készítő szakmát. Később kereskedő, boltvezető képesítést is szerzett.

Egerben érettségizett 2017-ben, majd a budapesti Felnőttoktatási Központban kulturális rendezvényszervező végzettséget szerzett. A Nemzeti Művelődési Intézet Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalának kurzusán tavaly közművelődési és közönségkapcsolati szakemberré képezte magát, s tanult arról is, hogy hogyan lehet bevonni a fiatalokat a kistelepülések életébe. Jelenleg digitális térségfejlesztés webináriumi képzésen gyarapítja ismerteit. Szakmai elismeréseinek sorában mérföldkő, hogy Az Év Heves Megyei Könyvtárosa címet elnyerte 2018-ban.

Hobbija egyúttal a szakmája is. Igen büszke a saját könyvtári rendezvényeire, ezek: Ki mit-tud?, versmondó verseny, olvasásnépszerűsítés, művelődő közösségek elősegítése, csapatépítő játékok, kreatív foglalkozások, informatikai képzések.