Kincset érő felvételre bukkantunk: így működött az egri ipar 1977-ben

Az 1977. augusztusából való filmhíradós részletben elhangzik, hogy Eger neve kisdiáknak és nagyapáknak a legendás végvári csatát, a török hódoltság korát idézi. Nem kevés kül- és belföldi ismerője a név hallatán a sajátos hangulatra emlékezik, amely a város minden látogatójának maradandó élménye. A XVIII. század barokk ízlése szerint újjászületett városnak szinte minden utcácskája, tere, épülete értékes műemlék. Az adásban ezután a város iparát mutatják be, kiemelve az Egri Dohánygyár szerepét. Eger belső területén ekkor még ez a gyár volt az egyetlen ipari üzem. Közel százéves falai között a legkorszerűbb gépek naponta hétmillió szivart, cigarettát töltöttek meg.

Ekkor minden más üzem a városon kívül működött. A fafeldolgozó a Bükk lábánál, az erdők közelében épült. A környezetet nyáron is havas tájjá varázsló ásványőrlőt szintén a célszerűség telepítette a hegy közelébe. Az adásban az is elhangzott, hogy a város a százhúszmilliós szocialista exporton túl hetvenmillió forint értékben nyugati országoknak is szállított. Eger déli peremén is vagy fél tucat hasonlóan korszerű üzem működött. Egyike volt a legjelentősebbeknek a VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyára. A villamos és elektronikus automatikák gyárában már csodagépek dolgoztak és készültek.