Mind boldogságra vágyunk – vallja a kitüntetett egri érsek

– Az emberek a XX. században tömegesen fordultak el az Istentől. Az egri érseki kinevezése óta eltelt másfél évtizedben tapasztalt-e pozitív változást?

– Mindenki vágyik a boldogságra. Vannak, akik vagyonban, értékes tárgyakban vagy az élvezetek habzsolásában vélik megtalálni. Ez az anyagias szemlélet megfertőzi az ember értékrendjét. Mivel azonban a vágyaink a végtelenre kalibráltak, azokat végső soron csak Isten képes betölteni. Minden más csak ideig-óráig tesz boldoggá bennünket.

– Mit tehet az egyház, hogy a kereszténység új erőre kapjon?

– Az egyháznak nem az a feladata, hogy a kereszténységet diadalra juttassa, hanem valójában az, hogy Isten országát hirdesse az emberek között, és megismertesse velük Jézus Krisztust. Más szóval, az egyház nem önmagáért van, hanem az emberekért. Persze, ha jól éljük és hirdetjük az evangéliumot, akkor a kereszténység is megerősödik. Ebben plébániai közösségeink, templomaink, iskoláink és többi intézményeink kiemelkedő szerepet töltenek be.

– Az egyre több magányos, félelmekkel teli embernek lehet, hogy a hívők nem mutatnak elég jó példát?

– Azt hiszem, nem lenne helyes a hívő embereknek felróni a társadalomban meglévő pszichés és lelki problémákat. A magányosság és az emberek félelmeinek orvoslása nem csupán a mi jó példánkon múlik. Jézus azt kéri követőitől, legyenek olyanok, mint a só, amely ízt ad az ételnek vagy mint a kovász, amely áthatja a tésztát. A hívő emberek gyakran egyszerű jelenlétükkel, és főként becsületes életükkel, szorgalmas munkájukkal tudnak jó példát adni.

– Mindenki vágyik a lelki békére, miért utasítják el mégis sokan az Isten békességét?

– Sajnos, sokan nem ismerik az élő Istent. Talán azért, mert ők maguk még nem kezdték el keresni őt, vagy ha igen, még nem sikerült találkozniuk vele. Valójában egy homályos fogalmat, egy eszmét, egy ideológiát nem fogadnak el. Ők olyan istent utasítanak el, aki nem is létezik. Az élő Istent viszont megtalálhatjuk a tudományokban, a természetben, saját szívünk mélyén, és szolgálhatjuk embertársainkban. Az Isten-kérdést előbb-utóbb mindenkinek meg kell válaszolnia élete során. Aki jó választ ad, Istenre lel és békességet talál.

Névjegy

Név: dr. Ternyák Csaba egri érsek

Született: Fertőszentmiklós, 1953

Tanulmányok: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr (1968–1972), Központi Papnevelő Intézet, Budapest (1976–1979), Pápai Gergely Egyetem, Róma (1986–1988). Pályája: 1979-ben szentelték pappá, 1984-ben szerzett teológiai doktorátust.

Tisztségei: segédpüspök (1992–1997), címzetes érsek (1997–2007), egri érsek (2007–)

Kitüntetései: Eger város díszpolgára (2017), Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata (2021). Kikapcsolódás: zenehallgatás, olvasás, természetjárás, úszás, torna

– Mi legyen az iránytűnk?

– Leginkább a lelkiismeretünk. Az a lelkünk mélyén meglévő érzékeny szerkezet, amelynek jó működéséért felelősek vagyunk. Ha nem tartjuk karban, könnyen elromlik, és akkor becsaphat bennünket. Ilyenkor azt érezzük, hogy valami nincs rendben. Rohanhatunk akár ezerrel is, mert ha rossz irányba tartunk, akkor egyre csak távolodunk a céltól. Ezért az úton időről időre meg kell állni, ellenőrizni kell az iránytűnket. Ezt nevezzük lelkiismeret-vizsgálatnak. A húsvét jó alkalom arra, hogy a feltámadt Krisztusban rátaláljunk reményünk kiapadhatatlan forrására.

– Hogyan tölti a kikapcsolódás óráit?

– Szeretem a zenét, a könyveket, a filmeket, a természetet. Az erdő, egy szép fa, egy nyíló virág, a zöld rét puszta látványa is felüdít. Szívesen mozgok, szeretek járni és úszni is, amikor lehet. Próbálom megfogadni azt a bölcsességet, hogy negyven alatt hasznos a torna, negyven felett viszont kötelező, ezért rendszeresen végzek gyógytornagyakorlatokat.

">🇭🇺Egyházi személyeket is kitüntetett a köztársasági elnök❗

#március15 #ternyákcsaba

Közzétette: Heol.hu – " target="_blank" rel="noopener noreferrer">2021. március 15., hétfő