A tejtermékek és a tojás után, most a húsok ára is felfelé mozdul

Úgy tűnik, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, mindegy, hogy csirkét vagy sertést választunk. Az állattartás járulékos költségeinek növekedése jelentős mértékben befolyásolja az áremelkedést, de vannak más többletköltségek is, melyek a feldolgozóipart terhelik, s okoznak drágulást a termékekben.

A hevesi családi vállalkozás, a Heves Meat Product Kft. ügyvezetője arról beszélt, a tavalyi és az idei év rendkívül változatos volt a magyar élelmiszer-feldolgozóknak, a sertéságazat szereplőinek. Egymást követték azon események, melyek árváltozásra, leginkább az emelés irányába kényszerítették a cégeket.

– Kezdődött tulajdonképpen az afrikai sertéspestissel, aminek következtében hiány lépett fel az élősertésből a piacon. Folytatódott a takarmányárak felkúszása miatti emeléssel, majd jött a koronavírus-járvány, az annak köszönhetően visszaeső kereslet, következtek a magasabb követelményeket megfogalmazó higiéniai szabályok, előírások, s azok betartása, valamint a forint árfolyamának drasztikus növekedése – sorolta Juhász László. Hozzátette azt is, hogy a környezetvédelmi normák szigorítása miatt a műanyag csomagolóanyag áraiban is jelentős emelkedés volt megfigyelhető.

A cég ügyvezetője úgy jellemezte az előző egy-másfél év munkáját, mintha az ágazat egy hullámvasúton utazott volna: hol a kereslet miatti árcsökkentő hatás, hol pedig a költségnövekedések okozta áremelési kényszer érvényesült az árak alkalmazásában.

– A szektor tehát folyamatosan küzdött és bizony küzd jelenleg is azzal, hogy a lehető legkevésbé legyen veszteséges. A jelenlegi kilátások az idei tavaszi és nyári szezonra sem nagyon kedveznek az ágazatnak. Az akár hetente is változó árakat egyszerűen nem lehet beépíteni saját árainkba – ismertette a további körülményeket Juhász László. Ennek egyik okaként említette, hogy a kereskedelmi partnerek sem képesek napi, heti árakkal dolgozni, azaz szükséges lenne legalább a havi ártartás.

Rámutatott arra is: – Ha a hónap közepén meglódulnak az árak, akkor már legalább két hétig veszteséggel kell dolgoznunk.

Példaként említette a szakember, hogy 2019-ben a kabátszalonna beszerzési átlagára 291 forint volt kilogrammonként. Annak az évnek az elején százhetvenről indult, az esztendő végére ötszáz forint lett. A rá következő évben átlagosan közel harminc százalékkal drágult, az idén pedig folytatódott az emelkedés.

Kiemelte, hogy a recesszióból való kilábalásban jelentős szerepet kapnának a jövedelempótló, hatékonyságot növelő támogatások, s az ágazat talpon maradását célzó ösztönző, kockázatkezelést segítő eszközök.

A Pásztor-Hús Kft. egri, Barkóczy utcai mintaboltjában szinte dugig vannak a pultok különböző hústermékekkel. Ottjártunkkor az eladó elmondta, hogy húsvét előtt nagyon sok áru fogyott, azóta viszont mintha megtorpant volna a kereslet. Endrődi Csabáné hozzátette, biztos, hogy nem az árak emelkedése miatt, mert az üzletükben egy ideje nem drágult a kínálat. Úgy vélte, talán az lehet az ok, hogy most kezd igazából begyűrűzni a koronavírus-járvány miatti keresletkiesés sok háztartás esetében.

A sertéscombért egyébként most 1445 forintot, a karajért ugyanennyit kérnek kilogrammonként. A csontos csirkemell ára jelenleg 1599 forint, tehát ennek az értéke sem szökött még az egekbe. Úgy tudja, a marhahús ára nőhet majd hamarabb a kisebb állomány miatt. Azt is elmondta, ilyenkor sokan viszik – főleg, ha beköszönt a jó idő – a grillkolbászokat, s a nyársaláshoz a zsírszalonnát. Egyelőre ezek ára sem emelkedett. Berecz Renáta