A vénás betegségek gyakoriságára hívta fel a figyelmet az egri orvos

Felmérések alapján a lakosság tizenöt százalékát érinti a népbetegségnek számító visszeresség, ennek ellenére sokan csak kozmetikai problémának tekintik, és nem fordulnak vele orvoshoz – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Attila egri háziorvos. Elmondta, az alsóvégtagi vénás megbetegedések jelentős részében a beteg kezdetben csak rövid ideig tartó kellemetlen fájdalmat, lábszárfeszülést érez, vagy éjszakai lábszárizomgörcs jelentkezését tapasztalja, de komolyabb szövődménye még nincs.

– E panaszokkal is célszerű orvoshoz fordulni, mert ez a betegség idővel folyamatosan romlik, súlyosbodik. Veszélyes szövődmény a mélyvénás trombózis. További súlyos következmény az esetek egy-két százalékában kialakuló krónikus vénás elégtelenség, és a rettegett vénás lábszárfekély. Ajánlott szakorvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi a teendő. A leggyakoribb tünetek, panaszok a nehézlábérzés, feszülés, dagadás, melegségérzés, zsibbadás, viszketés, lábszárgörcsök. Ilyen még a nyugtalanláb-szindróma, a visszerek különböző formái, a talp körüli kis vénák tágulatai, s lehet lábszárduzzanat is. Tapasztalhatják, hogy feszes, kemény a lábszár vagy a boka. Állandósult vizenyő (ödéma) és többféle bőrpanasz is jelentkezhet – részletezte. Kifejtette, a krónikus vénás betegség oka egyrészt genetikai hajlam, másrészt szerepet játszik a terhesség, szülés, álló- vagy ülőmunka, túlsúly, mozgáshiány is.

– A terápia szempontjából elsődleges az életmód megváltoztatása. Ajánlott a láblógatás kerülése, ülés és állás esetén a vénás pangás csökkentése. Az ülésnél az alsó végtagok feltámasztása, a lábtorna ajánlott. Rövid szüneteket érdemes például beiktatni az üléskor járkálással. Vénás torna, séta, mozgásterápia, kerékpározás, úszás, tánc is segíthet. Fontos tartani a normál testsúlyt, túlsúlynál a fogyókúrához jó a mediterrán étrend. Hasznos a jó statikájú cipő viselése, az ortopédiai eltérések korrekciója. Ügyelni kell a rostdús táplálkozásra is, kellő folyadékbevitellel – magyarázta dr. Tóth Attila. Szavai szerint az életmódváltás gyakran a legnehezebb, de ha sikerül, ezzel érhető el a legnagyobb egészségnyereség. További lehetőség a sebészi megoldás s a megfelelő végtagkompresszió harisnyákkal, pólyákkal és a gyógyszeres kezelés.

– A másik jelentős vénás betegség, az aranyér szintén érbetegségnek számít, és gyakori az együttes előfordulásuk. Akinek visszeres a lába, hajlamosabb az aranyérre, és ha egyszer ez utóbbival panasza volt, nagy eséllyel számíthat a kiújulásra. A családi halmozódás itt is genetikai háttérre utal. Fontosak az életmóddal kapcsolatos tényezők. Árthat a rostszegény étrend, a kevés folyadékbevitel, a mozgásszegény életmód. A nehezített székelés, az ülő életmód, a statikus terhelés, vagyis súlyemelés, terhek cipelése sem ajánlott. Rendszerint végbéltáji panaszok jelentkeznek. Mivel ezek hátterében különböző betegségek lehetnek, ezért vizsgálat – háziorvos vagy proktológus bevonásával – javallott a tisztázásra. A kezelés elsősorban kúp, kenőcs, tabletta adásából és a széklet rendezéséből áll. Súlyos, nem javuló esetekben sebészi megoldás jöhet szóba – közölte.

A megelőzés fontos. Székrekedésnél a hashajtózás fokozza az aranyeres panaszokat, ezért a legfontosabb a rostdús táplálék és a legalább napi két liter folyadék. Nyáron a sok friss zöldség és gyümölcs segíthet, télen a búzakorpa.

– Háromnegyed óránál hosszabban állni, ülni nem javasolt, s óránként öt-tíz perc szünet, járkálás, mozgás szükséges. Fontos a napi fél óra séta cipekedés nélkül, a rendszeres dinamikus mozgást biztosító sport. Kerülni kell azonban a statikus terhelést. Egy magyar nyelven is elérhető ingyenes applikáció – a Phleboscore – segítségével bárki felmérheti a visszérbetegség kialakulásának és súlyosbodásának kockázatát – zárta szavait Tóth doktor.