2021.06.02. 14:00
A dohányzás akár néhány év alatt is egészségkárosodást okozhat
Milyen betegségek kialakulásában játszik közre a dohányzás? – erről is kérdeztük dr. Csicsári Katalint, az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet főorvosát a füstmentes világnapon.
Fotó: Shutterstock
Szűkebb hazánk a megyék rangsorában a második helyen áll, ha e káros szenvedély gyakoriságát nézzük a felnőtt lakosság körében. A tüdőrák miatti halálozás ennek megfelelően viszonylag magas Hevesben. A felnőttek mintegy 60 százaléka dohányzik, és a fiatalok között akadnak olyanok is, akik már általános iskolás korukban rágyújtanak. A leszokáshoz igen nagy motivációra lenne szükség, de kevesen éreznek ahhoz erőt, hogy életmódot váltsanak, és füstmentessé tegyék az életüket – sorolja a megfigyelhető tapasztalatokat az egri kórház tüdőgyógyásza.
- A dohányzás sok szervet károsít, egészségtelen hatásával mégis csak kevesen számolnak. A dohányfüstben bizonyítottan 200 káros és rákkeltő anyag található. E szokás elsősorban a légzőszerveknek árt, de emellett a szív- és érrendszernek is. E káros szenvedély emeli a daganatos kórok előfordulásának rizikóját is. Az ártalmakat úgynevezett csomagévekben mérjük. Egy csomagév annyit jelent, hogy egy év alatt naponta egy doboz cigarettát szív el valaki. Aki teszem azt tíz évig napi 20 szálat füstöl el, már egészségkárosodásra számíthat. Akinek három doboz a napi adagja, akár három év alatt is árthat ugyanennyit a szervezetének – magyarázza a főorvos.
Sajnos azokban sem egykönnyen születik meg az elhatározás a leszokásra, akik már betegek. Előfordul, hogy az érszűkületes pácienst hiába figyelmeztetik arra, hogy akár a végtagját is elveszítheti.
Dr. Csicsári Katalin hozzátette, az csupán illúzió, hogy az új e-cigaretták kevesebbet ártanak a használóik egészségének. A nikotintartalmúaknál ugyanis éppen úgy kialakul a függés, mint a hagyományos cigaretták esetében. Azokban az e-cigarettákban, amelyekben nincs nikotin, az okozhat problémát, hogy nem tudjuk pontosan, milyen összetevőkkel érik el az íz- és illathatást. Az ezzel élők – akik körében viszonylag sok a fiatal – tehát egy ismeretlen összetételű anyagot visznek be.
Kérdés, mit tehetnek a megelőzés érdekében az orvosok, mit javasolnak, hogyan vessünk gátat a füstölgésnek. – Társadalmi összefogásra és edukációra van szükség a későbbi egészségkárosodás megelőzésére. Már óvodáskorban fontosak lennének a prevenciós célú programok. Aggasztó, hogy a fiatalok körében még mindig divatos rágyújtani. Az volna a szerencsés, ha nem is szoknának rá, letenni ugyanis nehezebb a cigarettát a könnyen kialakuló nikotinfüggőség miatt. Súlyosabb esetben addiktológus vagy pszichiáter segítségét is érdemes kérnie annak, aki szakítani kíván ezzel a függőséget kialakító szenvedéllyel. Az egészséges életmódnak kellene értéknek és követendő példának lennie – szögezi le dr. Csicsári Katalin.