Az abasári leletek átírhatják történelmünket – Fotók

Aba Sámuel egykori királyi központjának és kolostorának feltárása tavaly október 12-én kezdődött el. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a csütörtöki avatóünnepségen elmondta, hogy az intézet régészei példátlan gyorsasággal és nagy precizitással végezték el a munkát. A továbbiakban sem áll meg a kutatás, a kolostor újjászületik majd.

Avatóbeszédében dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról szólt, hogy korunkban általános értékválságot láthatunk, különösen Nyugat-Európában és az észak-atlanti térségben. Ebben az ideológiai és morális vákuumban ezek a régiók folyamatosan veszítik el a gazdasági befolyásukat, a népességüket, s a migrációban látják a megoldást.

– Nekünk, magyaroknak a hagyományainkra, az identitás elemeire kell támaszkodni. Meg kell tudnunk, kik vagyunk és miért vagyunk a világban. Ha nem tudja az ember, hogy honnan származik, hogy férfi vagy nő, hogy magyar, hogy keresztény, akkor a sorsa csupán irányítatlan hánykolódás. Számomra az abasári ásatás azért fontos, hogy tisztázza a nyitott kérdéseket az államalapítást megelőző évszázad magyar történelmében, s az eredettudatunk igényli a választ. Meg kell értenünk őseink ezeréves gondolatait, melyeket megszűrt az idő, és csak az értékes maradt fenn belőlük. Ez korunk fő kérdése, mert a felszínességben eltűnik az érték, a hagyomány – hangsúlyozta dr. Kásler Miklós.

Mongóliában is kutatnak a régészek

Dr. Kásler Miklós az eseményen bejelentette, hogy Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Makoldi Miklós, az intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója, az abasári ásatás vezetője, valamint Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője jelenleg is Mongóliában tárnak fel hun sírokat. Az abasári leletek ugyanis átírhatják népünk eredetét. Megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Ez azért jelentős, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk.

Harrach Péter, a ­Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke beszédében kiemelte, emlékezetpolitikára van szükség, mert a nemzet a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak közössége. Felelősséggel továbbadni a világunkat a jövő generációinak csak a megértett ősök segítségével lehet.

– Ezer éve a Szent István-i magyar állam célja az európaiság, a kereszténység, a függetlenség volt. Ma is ez az egyetlen járható út – emelte ki.

Móczár Gábor, a ­Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója beszélt a formálódó emlékezet pedagógiai programról. A célja, hogy a jelenleg 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhelyünket jól kidolgozott pedagógiai módszerekkel a diákok megismerhessék.