Osztanak és szoroznak az önkormányzatok vezetői Heves megyében is

Kormányhatározat szerint a visszaélések elkerülése érdekében bevezetik, hogy kizárólag a lakossági fogyasztók legyenek jogosultak a rezsicsökkentett tarifákhoz. A hírrel kapcsolatban megkérdeztünk néhány önkormányzati vezetőt, hogy milyen cselekvésre készteti ez őket. 

Tuza Gábor, Sirok polgármestere azt mondta, ők a szerencsésebb helyhatóságok közé tartoznak, hiszen a közelükben működő cégek, vállalatok prosperálnak, így a község talpon maradását, fejlődését is segítik évek óta. Ám a most kilátásba helyezett piaci alapú rezsifizetés érzékenyen érinti a települést. Tavaly a Közvil Zrt. szolgáltatóval kötött szerződés szerint 30 forint pluszáfát fizettek kilowattonként a közvilágításért. Idén év elején hirtelen háromszoros árat állapított meg a társaság. 

– Azt a megoldást választottuk, hogy kértük, kerüljünk be a kormány által felkínált egyetemes szolgáltatási körbe, amely drágább a korábbi szolgáltatónál, de jóval kevesebb, mint a piaci ár. Most úgy tűnik, nem lesz más lehetőség, mint a teljes árat kifizetni – fejtette ki Tuza Gábor. – Ez nagy érvágás minden önkormányzatnak. Megvizsgáljuk, miként lehetne tovább takarékoskodni. Nem kizárt, hogy a korábban tervezett aprítékfára épülő kazánrendszert beüzemeljük. Ezt három intézmény – a polgármesteri hivatal, az iskola és a sportcsarnok – fűtésére tudnánk használni. 

Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere ez év elején kért fel egy tanácsadót, aki felmérte az intézményeik kiadásait, s az akkori költségekkel kalkulálva tett ajánlatot a legtakarékosabb megoldásra. Itt is áttértek az egyetemes szolgáltatásra, ennek ellenére a legutóbb csak az óvoda áramszámlája négyszeresére ugrott, azaz a havi százezres helyett négyszázezres számla érkezett. 

– Nagyot néztünk, de nincs más választás, ki kell fizetni – közölte a falu első embere. Hozzátette: – Jó döntésnek bizonyult a közvilágítás korszerűsítése ledes izzókkal. A sportcsarnok kivételével minden önkormányzati intézményt felújítottunk, szigeteltünk, új kazánokat vettünk, de úgy tűnik, ez nem lesz elég. A jövőben minden intézményünkre napelemeket telepíttetünk, lehetőleg pályázati támogatással, átgondoljuk a fejlesztéseinket is. Meglehet, a két szolgálati lakásunk tetőcseréjét elnapoljuk, ám a sportcsarnokban így is el kell végezni a közvetlen életveszélyt elhárító munkákat. Az év eleji költségvetést is át kell gondolnunk, de az élet nem állhat meg – fogalmazott. 

Ortó Szilárd, Bükkszenterzsébet polgármestere arról tájékoztatott, hogy náluk mára korszerű kisvárosi intézményrendszer épült ki, amelynek fenntartása nem kis fejtörést okoz a jövőben. A közvilágítás működtetését például évek óta nem fedezi az állami normatíva, azt mindig az önkormányzat pótolja ki, saját erőből. A község vezetője úgy véli, ha az intézmények száz százalékig kihasználtak – ilyen náluk a kisiskola, a bölcsőde, az óvoda, a saját fenntartású idősotthon –, akkor eddig ráfizetés nélkül tudták működtetni azokat. A kérdés, hogy az energiaárak elszabadulásával mennyire tartható fenn a jelenlegi helyzet. 
 

Július 1-jétől változik a helyzet - A takarékosság jegyében eddig is megtettek mindent az önkormányzatok. Megyénkben sok intézmény újult meg szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével. Tavaly decemberben Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még úgy nyilatkozott, fontosnak tartják, hogy az önkormányzati működés is zavartalan legyen, minél kevesebb pluszterhet kelljen a járvány miatti világpiaci helyzet következtében a helyhatóságoknak elviselni. Azt ígérte, az alacsonyabb árra jogosító körbe való belépés és az ott maradás is határidő nélküli lesz, tehát abban mindenki addig maradhat, amíg azt az árak indokolják. Július 1-jétől változik a helyzet.