Tapasztalat nélkül akár áldozattá vagy elkövetővé válhatnak az idős emberek az interneten

Az idős korosztály leggyakrabban azért ismerkedik a számítógép használatával, mert ez a napi kapcsolattartás legolcsóbb módja a távolban élő gyermekkel, unokával, de sokan a nyugdíjas éveik megnövekedett szabadidejét akarják hasznosan tölteni. Számos tanfolyamon sajátíthatják el kezdő szinten a felhasználói ismereteket, ám a virtuális világban az információik hiányosságai miatt sok veszély fenyegeti őket. 

Juhász Gábor r. főhadnagy, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság iskolai bűnmegelőzési tanácsadója a közelmúltban a nyugdíjasoknak beszélt egy domoszlói előadáson a veszélyforrásokról. A rendőrtiszt felhívta a figyelmüket az internetes vásárlások alapvető rizikóira. 

– Megvételre csábító tárgyak kínálják magukat a webáruházakban, sok esetben azonban nincs is ilyen áru, mert maga az áruház honlapja is hamisított, és csalókkal állunk szemben – magyarázta Juhász Gábor. – Ha egy virtuális áruház a fizetéshez előre utalást kér az oldalán megadott számlaszámra, csak akkor teljesítsük azt, ha mi vagy a jó ismerősünk már több esetben vett tőlük, és mindig meg is küldték a megrendelt árucikket. A bankunk nem vizsgálja, hogy miért akarunk valahová pénzt utalni. A nem létező webáruházak számláit pedig általában olyan államokban nyitják meg, ahol nem adják ki a számlatulajdonos adatait, és bottal üthetjük a pénzünk nyomát. 
A főhadnagy szerint javasolt utánvéttel vásárolni, mert akkor előbb le kell szállítani az árut. 

– Kevesen tudják, a futárok kötelesek megvárni, ha a vevő a csomag átvétele és kifizetése után ki akarja bontani a küldeményt, hogy meggyőződjön arról, azt kapta-e, amit rendelt. Volt rá példa, hogy egy féltégla volt benne laptop helyett. Ilyenkor a futárnak kötelessége ott helyben jegyzőkönyvet írni. A pénzünk, a kártyáról lehúzott összeg esetében is, még a futárcégnél van, nem veszett el, ők csak később indítják a tranzakciót a webáruházhoz. A jegyzőkönyv felvételekor hívni kell a 112-es számot. A kiérkező rendőr lefoglalja a jegyzőkönyvet, begyűjti az adatokat, intézkedik a futárcég számlájának zárolásáról, s a pénzünket az eljárás során visszakapjuk. Ha nem így járunk el, s a szállító cég elutalta a pénzünket a csalóknak, kérdéses, meg lehet-e találni a számla gazdáját, vagy ha igen, behajtható-e rajta az összeg. Ezeket a számlákat ugyanis gyakran hajléktalanok nevére nyitják meg – sorolta Juhász Gábor. 

A szakember a nyugdíjasoknak beszélt továbbá arról is, hogy a sárga csekkel történő fizetés helyett minden szolgáltatónak lehet már utalni is a pénzt. 

– A hivatalos banki felületen ez biztonságos megoldás, ám sok a valódi bankokéhoz hasonló, hamisított felület – hangsúlyozta Juhász Gábor. – Legyen mindenképpen gyanús, hogy ha az adott oldalon olyan adatokat kérnek, amelyeket a pénzintézetnek a számlanyitáskor már megadtunk. Ha ezeket mégis megadjuk, akkor bizony a bankkártyánk adatainak ismeretében a csalók azonmód a saját számlájukra utalják az összeget, de akár az utolsó forintunkat is le tudják emelni a bankszámlánkról.  

A felelőtlenség bűnelkövetést is okozhat - Juhász Gábor felhívta a figyelmet a Facebook-posztok felelőtlen megosztásának veszélyeire. Az egymást szidalmazó, becsmérlő bejegyzések megosztója könnyen becsületsértési, rágalmazási ügybe keveredhet gyanúsítottként, ha a megsértett fél feljelentést tesz a rendőrségen. Ha a sérelme jogos, akkor rendőrség a szolgáltatón keresztül megtalálja a megosztót, akinek el kell számolnia cselekedetével még akkor is, ha eredetileg nem ő írta a sértő bejegyzést. Elhunyt személyről szóló posztok megosztásával kegyeletsértés is elkövethető. Volt rá példa, hogy a kapott e-mailt valaki továbbküldte az ismerősének, hogy az is jót mulasson a tartalmán. A levéltitok a konkrét személynek szóló elektronikus levélre is vonatkozik.