Az a nagy kérdés, a lakosság ellenállása átrajzolhatja-e az egri elkerülő út nyomvonalát

– A Törvényház utca és a huszonnégyes főút közötti szakaszon közel harminckétezer jármű fordul meg naponta, utóbbi és a Cifrakapu utca közötti szakaszon több mint huszonhétezer, ugyanakkor a városból kifelé jócskán csökken a forgalom. Szarvaskőnél például már csak hét és félezer az átlagos napi forgalom – válaszolta kérdésünkre a NIF. 

– A projekt célja Eger közlekedésének, meglévő úthálózatának tehermentesítése, segítve egy csendesebb, jobb levegőjű, élhetőbb városi környezet kialakítását. A 2019-ben elkészített Térségi fejlesztési terv (masterplan) és a 2022-es döntéselőkészítő tanulmány is arra enged következtetni, hogy a városhoz közelebbi nyomvonalaknak értelemszerűen nagyobb lehet a forgalomcsillapító hatásuk mind a 25. sz. főútra, mind a Kertész, a Mekcsey és a Bástya utcákra vonatkozóan. Legalább ennyire fontos azonban a tervezés során megismerni a tervezett nyomvonalak által érintett lakosok elvárásait, érdekeit – emelték ki. Hozzátették, hogy a tervből az is kiderül, a 24-es és 25-ös főút összeköttetése ugyancsak tehermentesítő szereppel bír az utóbbi belterületi szakaszán, illetve feltárási lehetőséget biztosít a Ráchóstya városrésznek is.

Kitértek arra is, hogy mivel a nyugati részen kisebb a városterület, kevesebb a lakosságszám is. Ezért a keleti nyomvonalak jobban tehermentesítik a várost, több utat rájuk lehet kapcsolni és az ipari területek becsatolása is előnyösebb​. Ugyanakkor műszaki megoldások nélkül a várost nagyobb zaj- és  légszennyezés érné, kiemelt figyelmet kell fordítani tehát a lokális zajvédelemre, véderdők telepítésére.

A tehermentesítő út Eger teljes lakosságát, illetve az agglomerációból érkezőket kívánja kiszolgálni. Így fontos megismerni azok véleményét is, akik a nyomvonallal közvetlenül nem érintettek, azonban a napi közlekedésük során nem ugyanolyan intenzitással használnák a belső vagy külső nyomvonal változatát. Így a tehermentesítő szerep nem ugyanolyan mértékben érvényesülne. 

Megtudtuk, a lakossági fórum jelenléti ívét összegezve megállapítható, hogy közel 180 ember vett részt a fórumon. A jelenlévőknek kétharmada jött a nyomvonallal közvetlenül érintett városrészből, így érthető, hogy a belsővel szemben több észrevétel, kritika érkezett.
– A tervezés ilyen korai szakaszában a lakosság tájékoztatása rendkívül hasznosnak bizonyul, hiszen a fórumon elhangzott, illetve a következő napokban még beérkező információk megkönnyítik a tervezők feladatát. Információt kaptunk olyan fejlesztési elképzelésekről, elnyert pályázati forrásokról, megszerzett építési engedélyekről, melyek befolyásolhatják a nyomvonalakat. Ezek az információk nem a külső vagy belső közötti döntést segítik elő, hanem az egyes szakaszokon a nyomvonalfolyosók finomhangolását eredményezik – értékelte a NIF a lakossági fórumot.

Kérdés, hogy megvalósulhat-e a lakosság ellenállása miatt olyan nyomvonal, amely a szakemberek szerint kevésbé hatékony. Azt válaszolták, hogy a nyomvonalváltozatok közül a tervzsűri a lakossági észrevételek és reakciók ismeretében fog dönteni. Ebben részt vesz az önkormányzat is, amely nem csak a véleményüket jelenleg jelentősen hangoztató lakosokat, hanem mind a közel ötvenkétezer lakos érdekét képviseli.

– A teljes út ütemezetten jelenik meg, a legnagyobb eredményt a teljes, tervezés alatt álló útszakaszok megépítésével lehetne elérni. Azonban a három szakasz közül a legjelentősebb tehermentesítő hatása a Keleti elkerülő M25 autóút és a 25-ös főút közötti, Eger keleti elkerülő útszakasznak van. Így a rendelkezésre álló források nagyságától függően ezt célszerű első ütemben megépíteni, majd a két főút összekötését, ezt követően a felnémeti elkerülő szakasz Tárkányi útig tartó részét, majd a Tárkányi út és 25-ös főút közötti szakaszt – ismertették az ütemezést.

Kiértékelték a kérdőívet is - Arról is tájékoztatták lapunkat, hogy a preferenciafeltáró kérdőívet kitöltők közül a legtöbben azt várják tehermentesítő úttól, hogy csökkenjen a városban a belső és az átmenő forgalom, kisebb legyen a zaj- és légszennyezés, valamint nyugalmasabbak legyenek a várost keresztülszelő főút körüli területek. A legtöbben pedig attól tartottak, hogy ha az elkerülő túl messze épül meg a várostól, akkor nem lesz érdemi forgalomcsökkenés. – A közelmúltban lezárult kérdőív eredményeit kiértékelve megállapítható, hogy az érintett, keleti városrészek lakói lényegesen negatívabban értékelik a belső nyomvonalat, mint a többi városrész lakói. A Tetemvár, Vécseyvölgy és Bikalegelő, az Almagyar, Tihamér és Merengő városrészekből közel 500 válasz érkezett. A többi városrészben lakók kiegyensúlyozottabban értékelték mindkét nyomvonalat. A külső nyomvonallal kapcsolatban leírt szabadon fogalmazott vélemények közül a leggyakrabban megjelenő az volt, hogy a nyomvonal a városból túl nagy kerülő lenne, ezért Eger forgalmára nézve nem lenne valódi forgalomcsillapító hatása. A belső nyomvonallal kapcsolatban több mint kettőszáz résztvevő leírta, hogy attól fél, hogy a most csöndes lakóterületeken komoly zajterhelést és forgalomnövekedést okozna. Több mint hatvanan leírták, hogy ami ilyen közel fut a városhoz, az véleményük szerint nem is tekinthető elkerülő útnak.