Az aranyos kölyökkutyáktól is sokan szabadulnának, de teltház van a Heves megyei menhelyeken

A közelmúltban az egyik országos tévécsatorna arról számolt be, hogy az árak és rezsiköltségek emelkedése miatt egyre többen nem tudják ellátni a kedvtelésből tartott állataikat. Gyakori, hogy szélnek eresztik az egykori házi kedvencet, jobb esetben menhelyeknek ajánlják fel őket. Az állatmenhelyek azonban már megteltek, mondta el lapunknak Sorger György, közismert nevén Papamaci, a gyöngyöshalászi Papamaci Árvái Alapítvány állatmenhelyének tulajdonosa. 

– Napi öt-tíz befogadás iránti kérés fut be hozzám, de csak a töredékét lehet teljesíteni, mert telt ház van nálam. Egy éve még napi egy ilyen hívás sem volt. Senkit sem tudok a telefonálóknak ajánlani magam helyett, mert minden menhely telve van. A helyzetet súlyosítja a telepek iszonyatos forráshiánya. Ezzel együtt a környékemen talált kóbor állatok közül egyet se hagyok magára – fogalmazott Papamaci.

Bozsik Pál Yvett, a nagyfügedi székhelyű Új Nap Közhasznú Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a tavasz meg az ősz a párzások időszaka a kutyáknál, ekkor a szaporulat miatt mindig megnő a kidobott állatok száma.

– Bennünket eddig nem kerestek többen a befogadás ügyében, mint korábban. Költözés, haláleset, vagy a gyerek és a kutya rossz viszonya szerepelnek leginkább az indokok között, konkrétan a rezsiemelkedést még senki nem jelölte meg okként. Elképzelhető, hogy vannak, akik emiatt akarják leadni az állataikat. Azt tudom, sok menhely jelezte már, hogy több kutyát nem tudnak fogadni, várólistán vannak azok az ebek, akiket elhelyeznének náluk. Sajnálatos, hogy még mindig nem értik az emberek, mennyire fontos lenne az ivartalanítás – jelentette ki Bozsik Pál Yvett.

A gyöngyösi ebrendészeti telepen megszaporodott a kölyökkutyák száma. Palotai Dóra ebrendész, a telepet üzemeltető Városgondozási Zrt. munkatársa szerint az még nem egyértelmű, hogy ez csak az őszi szaporodási időszak miatt történt, vagy közrejátszik a létszám növekedésében a családok kiadásainak növekedése is. 

– Napi szinten kapunk hívásokat, hogy behozhatják-e a kutyájukat a gazdáik. Sajnos, mi nem tudunk fogadni állatokat, mert nem menhely vagyunk, hanem hatósági ebrendészeti telepként üzemelünk. A menhelyekhez igyekszem irányítani a telefonálókat – közölte Palotai Dóra.

Napi 15-20 hívást fogad a befogadás ügyében a hatvani székhelyű Kutyaszív Állatmentő Közhasznú Alapítvány. Rudas Aranka, az alapítvány elnöke elmondta, hogy vannak családok, amelyik hármasával-négyesével kínálják átvételre az állataikat. 

– Nem tudunk mit tenni, a 35 férőhelyes menhelyünkön pillanatnyilag 63 kutya gondját viseljük. A működési területünkön Hatvan és Jászfényszaru önkormányzatának már az ukrajnai háború kitörésekor jeleztem, hogy drámaian visszaesett az örökbefogadás. Szóltam, hogy baj lesz. Szerettem volna az alapítvány pénzéből egy kisebb parcellát venni a menhelyünkhöz közel, ahol egy fedett kennelsort építhetünk. Ígéretet kaptam, segítséget nem. Gazdákkal is tárgyaltam, de vagy a föld besorolása, vagy a megterheltsége volt az akadály. Azt tudni kell, a menhelyek nagy része önfinanszírozó. Az állatvédők a kapcsolataik révén, vagy a saját keresetükből tudják fenntartani a telepeket. Mára a megtelt menhelyek problémája országos szintűvé lett. Növeli a bajt, hogy az emberek teljesen befelé fordulnak, a szűk családjukra fókuszálnak. Lelkileg nyilván nehéz a kellemetlenséget elviselni, amelyek a koronavírus-járvány kitörése óta nyomás alatt tartanak mindnyájunkat. De ha eddig családtagnak tekintettük a kutyát, a macskát, akkor nem tudom elképzelni, hogy ne jutna nekik egy sarok, egy marék étel, bármennyire is elnehezült az élet. Elfogadhatatlan számomra, hogy ha áremelkedés jön, ha családi problémánk van, ha elhagyott minket valaki, akkor az első dolgunk megszabadulni a háziállatainktól. Aki valaha is szerette a kutyáját, nem teheti ki annak, hogy berakja egy zsúfolt menhelyre, mert legalább akkora, ha nem nagyobb veszélyben van, mint az utcán. A kennelekben már kettesével, hármasával vannak a kutyák. Egy domináns, viselkedésproblémás eb mellé nem lehet betenni egy másikat, mert az első vacsoránál megöli – emelte ki Rudas Aranka.

A hatvani állatvédő nem tartja szerencsésnek, hogy a rossz közhangulatban a gazdasági, politikai elemzők napi szinten bombázzák az embereket a sötét jövőképpel. Szerinte ezzel a kommunikációval folyamatosan stresszben tartják az embereket, akiknek nem egyforma a tűrőképessége. Rudas Aranka azt is hangsúlyozta, hogy nem tudhatjuk bár, hová vezet az, ami most a világban zajlik, de ez nem jelenti azt, hogy be kell hunyni a szemünket, és szabad folyást kell hagyni a dolgoknak. 

– Azt a hozzáállást, hogy majd lesz valami, már nem engedheti meg magának sem szervezet, sem magánember. Kérem azokat a családokat, akiknek van egy apró hely a kertjükben, hívjanak, hogy egy-egy kutyát ott elhelyezhessünk. Ennek minden költségét vállaljuk, oltjuk, csipeztetjük, ivartalanítjuk az ebeket, élelmet biztosítunk nekik. Ha akad örökbefogadójuk, vagy ha a menhelyen megürül egy hely, abban a pillanatban visszaszállítjuk. Senki nyakán nem marad ott a kutya. Mindenki igazolhatja ezzel, hogy állatbarát. Sajnos, sok a sok fotelharcos, aki kávézgatás közben a közösségi oldalon megírja, hogy az állatvédőknek mit kellene csinálni. Most megmutathatnák ők is, hogy nem csak beszélni, de tenni is tudnak az állatokért. Esélyt adhatnának nekik – fogalmazott Rudas Aranka.