Félelem és reszketés Feldebrőn, denevérek lepték el az eget

Több feldebrői olvasónk jelezte portálunknak, hogy az elmúlt néhány napban érdekes és egyben ijesztő jelenségre lettek figyelmesek, mindig délután 5 óra körül. Arról számoltak be, eleinte azt hitték, fecskék jelentek meg nagy számban a templom környékén, s úgy hitték, gyülekeznek, bár meglepőnek tartották a dolgot, hiszen az elmúlt években sajnos kevés fecskét lehet látni a településen. 

– Épp a templom környékén sétáltam hazafelé, amikor feltűnt, hogy rengeteg madár repked nem túl magasan. Kis idő múlva már többen kémleltük együtt az eget, és jobban szemügyre véve kiderült, denevérek szállnak a fejünk felett. Sötétedés után néha előfordult már, hogy egy-két példányt láttam, most azonban még le sem ment a nap, és rengetegen voltak. Elég rémisztő volt, a szomszédokkal már olyanra is gondoltunk, lehet, hogy földrengés lesz, azt érzik az állatok, és azért rajzottak ki és viselkednek ilyen furcsán, de volt olyan is, aki világvégét sejtett. Még az idősebbek is azt mondták, sosem láttak ilyet – jelezték a helyiek a Heol-nak.

Kíváncsiak voltunk, mi okozhatja a jelenséget, és kérdéseinkre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense, Gombkötő Péter több lehetséges magyarázattal is szolgált. 

A nyár végi, kora őszi időszakban olykor napközben is megfigyelhető, hogy egy-egy helyszínen nagy számban repkednek denevérek. Ennek több oka lehet.

– Alapvető és legkönnyebben magyarázható indok az lehet, hogy a nyári időszakban született fiatal denevérek már röpképesek, így nyár végén feltűnő lehet, ahogy a szálláshelyeikről nagy számban kirepülnek. Ráadásul a rövidülő nappalok miatt kicsit korábban hagyhatják el pihenőhelyeiket – ismertette Gombkötő Péter.

Szintén ebben az időszakban figyelhető meg a denevérek szezonális vonulása, amikor nagy számban, akár néhány százan is repkedhetnek egymást követve. Egyes denevérfajok, például a durvavitorlájú törpedenevérek északkelet-délnyugat irányú, Európát átszelő, akár ezer kilométert is meghaladó távokat tesznek meg. A nőstények a rovarokban időszakosan gazdag északi területeken nevelik utódaikat, majd onnan visszatérve Közép-, és Dél-Európában telelnek. Más fajok, például a rőt korai denevér egyes hazai, nálunk is telelő populációi egyebek között Csernobil környékén töltik az év egy részét. A tavi denevérnek a Tisza árterének közelében fekvő települések épületei szolgálnak nyári szülő- és utódnevelő helyül, viszont a nyár vége felé utódaikkal már a Bükk környékén tartózkodnak, ismertette a szakember.

Akár Egerben is szemtanúi lehetünk érdekes látványnak. Egészen októberig, akár napközben is megfigyelhető, hogy a vonuló rőt korai denevérekre az egri belváros felett ragadozómadarak próbálnak lecsapni, azokból zsákmányolni.

– Harmadik lehetőségként említhető, hogy egyes, úgynevezett nászbarlangok környékén egyetlen éjszaka több száz, vagy akár több ezer különböző fajokhoz tartozó denevér fordul meg, elsősorban párzási céllal. A negyedik ok pedig valamiféle, denevért érő külső hatás lehet, például, hogy egy házimacska elkap egy denevért, vagy beesik egy példány egy erkélyen tárolt vödörbe, és nem tud onnan kiszabadulni. A bajbajutott denevér társainak hanggal jelez, ilyenkor a közelben tartózkodó fajtársai nagyszámban próbálnak a segítségére sietni – mondta el portálunknak Gombkötő Péter.

Mivel ezek az állatok nagyon hűek szálláshelyeikhez, nagy számban figyelhetjük meg őket akkor is, ha korábbi szálláshelyeiket megszüntették. Akár azáltal, hogy a szálláshelyül szolgáló panelépületet szigetelik, vagy olyan fát vágnak ki, ami lakhelyül szolgált.

– Nem ritka, hogy a korábban szálláshelyül szolgáló panelépületek környékén, vagy akár azok erkélyén nagy tömegben telepednek meg a korábbi lakhelyeiket kereső denevérek. Amennyiben ilyen jelenséget észlelnek, legcélszerűbb az illetékes nemzeti park igazgatóságot megkeresni – hívta fel a figyelmet a szakreferens.