Megmentették az egri belvárosban magatehetetlenül heverő denevért

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferensét, Bakó Botondot kérdeztük a témáról, aki nagyon fontos információkat osztott meg portálunkkal a denevérek megóvásával kapcsolatban. Többek között arra is választ kaptunk, hogy mit tegyünk abban az esetben, ha fényes nappal az utcán egy ilyen állattal találkozunk.

- A denevéreket élőhelyük alapján három csoportba soroljuk: vannak az erdő-, a barlang és az épületlakó denevérek. Utóbbiak házak-, templomok padlásán vagy épületrepedésekben telepednek meg, ezáltal könnyebben kerülhetnek a szemünk elé - kezdte Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park munkatársa.

Hozzátette: előfordulhat, hogy néhány példányt a forró asztalfalton hasalva, jobb esetben még mozogva találjuk meg. Ekkor a jóindulatú emberek azonnal segíteni szeretnének rajtuk, mert úgy gondolják, hogy valószínűleg valami probléma van velük: sérültek vagy betegek. A valóság ezzel szemben az, hogy szerencsére ezek az esetek ritkábbak. Ugyanis, mint az egyetlen repülő emlős csoport, a denevérek túl hosszú szárnnyal rendelkeznek ahhoz, hogy a földről feltudjanak repülni, így sokszor csak egyszerűen fel kell helyeznünk őket egy fára, mert semmi bajuk nincs. Amennyiben huzamosabb ideig lent maradnak, úgy nagy eséllyel valamely ragadozó - leginkább macska - áldozataivá válnak. Természetjárás során is találkozhatunk talajon heverő példánnyal és ekkor is ugyanaz a teendőnk, ha segíteni akarunk.

Mint azt Bakó Botond kifejtette, pár nappal ezelőtt mentettek egy denevért a munkatársaik. - Jött egy kedves anyuka a kisfiával, akik Eger belvárosi részén találtak egy kifejlett törpedenevért. Nagyon óvatosan és ügyesen megfogták egy ronggyal, majd betették azt egy papírdobozba és elhozták hozzánk. Az állatot ezt követően megvizsgáltuk, majd megállapítottuk, hogy nincs semmi baja, bizonyára csak lepottyant az élőhelyéről és emiatt nem tudott elrepülni. Feltettem a parkunk udvarán egy nagy vörös tölgyre, amin azonnal megkapaszkodott, pihent egy kicsit és elrepült - mondta a Bükki Nemzeti Park munkatársa. 

A következő hasznos tanácsokat azonban jó, ha megfogadjuk: először is meg kell nézni, hogy az adott állat, milyen egészségügyi állapotban van (például tudja-e mozgatni a fejét). Ezt követően azonnal hívni kell a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ügyeleti telefonszámát, ahol egy természetvédelmi őr látja el a hívót az arra az esetre vonatkozó tanácsokkal. Az állatot úgy tudjuk egyébként biztonságba helyezni addig, amíg kiér az őr a helyszínre, hogy egy vastag ronggyal megfogjuk az emlőst és betesszük egy szellős dobozba - fejtette ki, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a denevérek védekezésképpen harapnak, ezáltal több betegséget is átadhatnak az embernek. A vastag ruha tehát elengedhetetlen, ha meg  akarjuk őket fogni.

Nagyon fontos még az is, hogy mesterségesen tilos etetni és itatni ezeket az állatokat! Azonban, ha már dobozban van a megtalált példány, egy kis edénykében tehetünk mellé vizet.

- Teljesen más a helyzet akkor, ha az állat láthatóan jól van, vagyis élénk. Ekkor a gyenge csontozatuk miatt nagyon óvatosan, finoman megfoghatjuk a kistestét és feltehetjük egy magasabb helyre - például egy fatörzsre vagy a ház oldalára -, ahol megnyugodhat és ahonnan képes elrepülni. Az összes hazai denevérfaj védett- vagy fokozottan védett állatfajnak számít. Egy kifejlett állat egyetlen éjszaka alatt a saját testtömegének mintegy felét eszi meg szúnyogban mérve. Erre is gondoljunk amikor denevéreket látunk – tudtuk meg a szakreferenstől.