Blaskó Balázs szerint olyan hibákat vétettek az egri önkormányzatnál, hogy jelenthetné az Állami Számvevőszéknek

A közgyűlés nyilvános része véget ér, zárt ülésen tárgyalnak tovább, ezekről a döntésekről pénteken részletesen beszámolunk.

A következő napirendi pont a színháztól történt elvonásokkal kapcsolatos tájékoztató volt. Mirkóczki Zita szerint fontos lenne tisztázni, hogy a közös finanszírozási szerződés amit az állammal kötöttek sérült-e ezáltal. 
– Ez a mi színházunk, nagyon örültünk neki mikor a megyétől a városhoz került. Attól függetlenül, hogy ki az igazgató fontos, hogy működjön. Jó lenne tenni érte, hogy az egri színház is érjen annyit, mint mondjuk a veszprémi – fogalmazott.

Az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány részére felajánlott működési célú támogatás nyújtásáról is döntöttek, Farkas Attila azt javasolta, hogy 750 ezer forintos támogatást felezzék meg és a települési támogatáshoz csoportosítsanak át.

– A korábbi több mint egymillió forintos tűzijáték árát szerettük volna felajánlani, ez már csökkent. Ez a 750 ezer forint egy hónapra sem elég nekik a villanyszámlára. Ez egy fontos ügy, nem nevetséges – mondta Kovács Cs. Tamás. A módosító javaslatot nem fogadták el, az eredeti előterjesztést viszont igen.

A két ülés között történt fontosabb eseményekkel kapcsolatban Keresztes Zoltán ütemtervet kért a polgármester lakossági fórumairól. Érdeklődött továbbá, hogy a ledes közvilágítási cserével kapcsolatban mikor történik előrelépés.

– Mindig meghirdetjük a fórumokat. A közvilágítás fejlesztés a közbeszerzés előterjesztésénél jár – válaszolta a polgármester. Hozzátette, ezentúl arról is be fog számolni, hogy mit vacsorázott, vagy mit reggelizett, mit rajzolt a kislányával.

– Ha esetleg a polgármesteri tájékoztatót arra használná, hogy beszámoljon ezekről, akkor talén nem kérdeznénk – ahogy ön fogalmazott – hülyeségeket, hanem örülnénk, hogy de jó, hamarosan megújul a közvilágítás – mondta Kovács Cs. Tamás. 

A Gárdonyi Géza Színház ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos előterjesztés következett, ezzel kapcsolatban elmondta Mirkóczki Ádám, hogy törvényi kötelezettsége volt a közgyűlés elé hozni az ügyet.

–  A bizottsági üléseken elhangzott, hogy bizonyos szabályokat nem tart be a direktor úr, az iroda nem jegyzi ellen emiatt a számlákat, de az igazgató erre kötelezi az irodát. Ez egy nagy kavar, hiszen felettese az irodának a direktor, a polgármester a jegyző és a közgyűlés is. A bizottsági ülésen Blaskó Balázs elismerte, hogy voltak ilyen esetek. Én úgy gondolom, hogy az iroda is hibázott, írásban kellett volna ezt jelezni a polgármester felé, ha jelezték, akkor nem tudom ezt miért nem hozta be eddig, hiszen tavaszi ügyekről van szó – fogalmazott Mirkóczki Zita.

– Egyébként szerintem a tisztviselők megtagadhatják ezeket a kéréseket. Arról nem is beszélve, hogy ez az első hivatalos eset, hogy jelezzük a direktor úrnak, hogy hibázott, pedig sokszor felelősségre vonhattuk volna. Szerintem most maximum egy figyelmeztetést adhatunk. Arra is választ szeretnék kérni, hogy polgármester úr az illetékes minisztériummal egyeztetett-e arról, hogy elbocsátásra készül, vagy megint egy végtelen cirkuszba keveredünk – kérdezte. 

– Földvári Győző tanácsnok több alkalommal is felhívta figyelmet a felelősségteljes gazdálkodásra, a polgármester úr is írt e tárgyban levelet – mondta Farkas Attila alpolgármester.

Komlósi Csaba szintén arról érdeklődött, hogy februári és márciusi mulasztások miért a novemberi közgyűlésre kerülnek be. 

 –Ha én azt akkor behozom, egészen biztos, hogy azért támadnak, hogy miért hozok ilyen apróságokat a közgyűlés elé. Nekem a jogi iroda azt mondta, ezt most meg kell tennem. Fontos, hogy azzal, amit Blaskó úr tesz, más intézményigazgatóknak is üzen. Előbb közgyűlési döntésre van szükség, hogy a minisztériumnál kezdeményezzem az engedélyt, hogy felmenthessem – magyarázta a polgármester. 

– Szerintem elő van készítve megfelelően az anyag. Nincs itt semmi látnivaló, szavazzunk – jelentette ki dr. Pápai Ákos.

Komlósi Csaba jelezte, hogy szeretné látni az írásos értesítést, ami alapján most a felmentéshez jutottak.

Oroján Sándor szerint ott a probléma, hogy a színháztól pénzeket vontak el, majd aztán nem időben válaszoltak a kéréseikre. 

– Ezekben az esetekben olyan tételek beszerzéséről, kifizetéséről volt szó, amikor nem volt rá idő, hogy megvárjuk a szokásos intézkedés sort. Ilyen például egy új súgógép, amely hiányában előadások maradnak el – érvelt Blaskó Balázs. 

Elmondta, színészek beiskolázásról is szó volt, még Fekete Péter államtitkárral állapodott meg arról, hogy azok a művészek, akik nem rendelkeznek diplomával posztgraduális képzésre íratják be. A megállapodás értelmében ezt a színház fizette, a polgármestertől kérte az összeg folyósítását a költségvetés megalkotásánál.

– 100 millióval csökkentették az amúgy is 245 milliós büdzsét, jeleztem, nem tudok ennyi pénzből gazdálkodni. Előadóművészeti törvény írja elő, hogy a társulat 60 százalékának felsőfokú végzettségűnek kell lenni, ennek a teljesítését akadályozta volna meg a polgármester döntése – mondta Blaskó Balázs. 

A másik esetben a színház jelmeztervezője megbetegedett, egy pályázatból rá eső részt sietve kiutalta az igazgató. A Gárdonyi Géza Színház felirat is ebben a pénzügyi helyzetben került ki a homlokzatra, ezt is sürgősen ki kellett fizetni. Elvonásokkal küzd a színház mégis működött, szerinte inkább köszönet illeti. Az elvonásokra utalva azt mondta, azt a nézőktől vonta el az önkormányzat. Előadásokat, kiállításokat csináltak volna belőle.

– Polgármester úr nagyon szereti a szabályokat betartani. Akkor most itt van a kezemben egy lista azokról az esetekről, amikor a gazdasági iroda hetekkel, hónapokkal később kért tőlem aláírást. Ez azt hiszem számvevőszéki történet, kedvem volna jelenteni – mondta Balakó Balázs. – A színház érdekében kértem a pénzt, elvárnék némi rugalmasságot – mondta. A képviselők nem szavazták meg az igazgató leváltását. 

Energia veszélyhelyzeti eseti intézkedéseket tárgyaltak. Ezek a Gárdonyi Géza és a Harlekin Bábszínház (kivéve Műhelyház) bezárása jövő január 1. és március 31. vagy április 30. között. A Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtár és a Dobó István Vármúzeum Várműhely és Palota kiállítóhely bezárása szintén a döntések között szerepel, illetve felkérik az Életfa Környezetvédő Szövetséget, hogy a Civil Házat ideiglenesen zárják be a 2023. január 1. – 2023. április 30. közötti időszakra.

Bérleti díj elengedéséről szóló elterjesztést is tárgyalt a közgyűlés.  
– Nyilván borítékolható volt, hogy ha a Senator-háznak elengedjük a bérleti díjat, akkor más is ezt fogja kérni, tömegesen jelentkeztek – mondta a polgármester. 

– Ez nem így működik. Jelezzék, hogy nem bírják tovább üzemeltetni a vállalkozást, akkor tárgyalunk és ha nincs másik bérlő, akkor elengedhetjük a díjat. Így volt ez a Senator-ház esetében is. Ez nem ugyan az a helyzet – vélekedett Oroján Sándor.

Farkas Attila azt mondta 26 vendéglátós írta alá a levelet. A polgármester azt mondta, szerinte, ha a vállalkozásokat megmentik azzal magukon is segítenek, hiszen jövőre is fizetnek iparűzési adót. Hangsúlyozta nehéz döntés, de talán nem kellene mevárni, hogy a csőd szélére kerüljenek. A képviselők három igen és 11 tartózkodás mellett elutasították a javaslatot. 

Végül egyetértésre jutottak a képviselők és a módosított javaslatot elfogadták. Ez volt az első olyan döntés, melyre egyhangúlag, csak igennel szavaztak a képviselők. A polgármester jelezte, hogy fél nyolc van és negyvenhat napirendi pont van hátra, tehát amennyiben nem muszáj, feleslegesen már ne vitázzanak. Ezt követően két napirendi pontot vita nélkül megszavaztak teljes egyetértésben, majd a közterület használati szabályozás következett, melyben megtiltották, hogy zenés rendezvényeket lehessen tartani éjszakába nyúlóan a belváros egyes részein.  

Igazgatási szünet elrendeléséről nyújtott betervezetet a jegyző, melyet megszavazták, így december 23. és 2022. január 06. között a hivatali munkavégzés szünetel.

Következett Mirkóczki Ádám javaslata, melyben 40 önkormányzati telket szeretne eladni mintegy  2 milliárd forintért. 

A polgármester újra elmondta a szerdai sajtótájékoztatón elhangzottakat, miszerint a bevételt energetikai fejsztésekre költhetik, s vállalkozások jöhetnek létre.

– Félelmetes az a népámítás, amit most polgármester úr előad. Nemhogy a 2 milliárd forintos bevétel kétséges, de ráadásul a telkek egy része az az Almagyar-dombi terület, amely nem eladható, mivel jogi eljárás alatt van. Ezt korábban polgármester úr mondta. Az egyik helyrajzi szám pedig a Szilágyi Erzsébet Gimnázium. Ott a telket előbb meg kellene bontani, hogy eladható, egyáltalán beépíthető legyen. Akkor viszont a telekméret nem stimmel – mondta Juhász Ádám. Hozzátette, egy másik telek pedig  mezőgazdasági iskoláé. 

–  A januári szabályozási terv módosítással ezeket kezeljük, nem vagyunk hülyék, mondta Mirkóczki Ádám. Mivel Eger telekszűkében van, az igény pedig nagy, szerintem jókora összeg beszedhető – válaszolt a polgármester.  A pert egyébként már másodfokon is megnyertünk azAlmagyar-dombi telkekkel kapcsolatban. A terület jövőre egész biztos értékesíthető lesz. 

– Mindig ön figyelmeztet polgármester úr, hogy ne hozzunk be kidolgozatlan előterjesztést. Ha ezeket beleírta volna, akkor nem lenne vita – jelezte Bódi Zsolt.

– Szeretnénk térképmásolatot, szeretnénk megnézni, mi szerepel a tulajdoni lapon, ha per alatt voltak akkor mikor lett vége. Ez kidolgozatlan – vélekedett dr. Csetneki Attila.

– Tekintve, hogy én cak egy körömpiszok vagyok nem hiszem, hogy én meg tudnám vásárolni az Almagyar-dombot, de nincs kétségem afelől, hogy van olyan, aki igen. Szerintem ez a megoldás a város pénzügyi problémáira – húzta alá Farkas Attila. 

– A miniszterelnökének prezentálni kell a bevételszerző tevékenyéget. Tehát akkor úgy módosítanánk az előterjesztést, hogy kinyilvánítjuk a szándékunkat, és a következő közgyűlésre igazságügyi értékbecslés és főépítészi csoport szakvéleményének beérkezését követően döntünk az eladásról – mondta a polgármester. Komlósi Csaba módosítókat javasolt, egyrészt kivenni a Pozsonyi utcai ingatlanok kivételét az eladandó ingatlanok listájából, és a Koszorú utcai pincetetők értékesítését.  

Oroján Sándor szeretné, hogy az Egri Városfejlesztési Kft. lássa el a Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont projekttel kapcsolatos előkészítési és végrehajtási feladatokat, illetve a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. jogkörébe nem tartozó, nettó 700 millió forint összeget nem meghaladó beruházásokkal kapcsolatos projektmenedzsmenti feladatokat. Indoklása szerint azért, mert nem történt semmilyen előrelépés a projektben.

– Sokmilliárd forintos projektet szeretne átadni egy olyan embernek, aki eddig krumplisütéssel foglalkozott a strandon. Tudja ön hol tart a projekt? – kérdezte tőle Mirkóczki Ádám. 

– Ön szerint semmiről sincs fogalmam – mondta Oroján Sándor. 

– A BMSK a projekt gazdája és nem az önkormányzat, fogalmatok sincs róla, hogy miért várunk két éve egy feltételes közbeszerzés kiírására. Jogunk sincs átadni a Városfejlesztési Kft-nek – mondta Mirkóczki Ádám.

– Két héttel ezelőtt volt egyeztetés a projekttel kapcsolatban. Rengeteget dolgozott a szakiroda a projekten. Mindent megteszünk, hogy a pénz felhasználás érdemben megtörténjen – mondta Spisák György aljegyző. 

– A polgármester úrnak vágyálma bezáratni az uszodát, a vízilabda klubtól tervezett pénzelvonás is ezt a célt szolgálja – mondta Kovács Cs. Tamás.

–  A sértegetés finom eszköztárát vonultatjátok föl minden ülésen, mikor gazdátlannak nevezitek ezeket a projekteket. Nekem nem vágyálmom bezáratni az uszodát. Az a 86 millió forint amire támogatási szerződést kötöttünk a vízilabda klubbal. Június vége helyett október 12-én behozott nekem a kolléga egy levelet, amivel gyakorlatilag vissza akarják dátumoztatni a dokumentumot. Ez okirathamisítás, ha én aláírom – mondta Mirkóczki Ádám. 

– A városfejlesztési cég arra van, hogy projekteket készítsen elő, menedzselje a beruházásokat. Nem értem mi a probléma azzal, ha a cégnél beindul végre a munka és végzik a dolgukat, amire létrehozták őket – mondta Oroján Sándor. . Javaslatát megszavazták. 

Oroján Sándor garzonházzal kapcsolatos sürgősségi indítványa következett. Mint ahogy arról beszámoltunk, a ház környékét balesetveszély miatt körbe szalagozták.  

– Életveszélyes helyzet van, ne most kötekedjenek azért, mert az én előterjesztésem. Ha nem lesz meg a négyszázmilliós összeg a jövő évi költségvetésben a garzonház felújítására, akkor úgysem tudunk vele mihez kezdeni. Egyébként karbantartási soron van  100 millió forint, ami a korlátra elegendő lenne – mondta Oroján Sándor.

– Túlzásnak érzek 400 millió forintot a garzonházra úgy, hogy nem ismerjük a jövő évi lehetőségeinket – válaszolt a polgármester. 

– Nem igazán visznek már előre ezek a viták, szerintem mindenki elér lassan a teljesítőképessége határára. Ülhetünk itt éjfélig, de nem zajlik érdemi vita – reagált Oroján Sándor.  

 A képviselők megszavazták, hogy különítsenek el pénzt a garzonházra a jövő évi költségvetésből.

A vagyonrendelet módosításával folytatódott a közgyűlés. A tervezet szerint például az önkormányzati ingatlanok bérlőinek joga lenne a bérleményt harmadik félnek kiadni a bérleményt. Ezt nehezményezte Mirkóczki Ádám, dr. Pócs Alfréd is.  

Földvári Győző szerint a csoportos bérleti jog felvásárlást meg kell akadályozni, hogy ne egy kézbe kerüljön sok ingatlan.

– Most is van erre lehetőség, albérletbe adásra is van lehetőség. A tervezet tartalmazza az infláció követését, illetve, ha a bérlő albérletbe adja az ingatlant, akkor további tíz százalékos bérleti díjat kérhet az Evat. Most sem bérel senki tömegesen ingatlanokat, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben ez még jót is tenne az önkormányzat pénzügyi helyzetének – mondta dr. Csetneki Attila.

– Tavaly volt egy ilyen eset, és az albérlő panasszal jött hozzánk mikor rádöbbent, hogy ha közvetlenül az önkormányzattól bérelné az ingatlant, akkor olcsóbb lenne. Senki ne nyerészkedjen az önkormányzaton – közölte Farkas Attila.

– Nagyon lecsökkent az érdeklődés az önkormányzati ingatlanok iránt, ez egy plusz lehetőség – mondta Csetneki Attila. 

– Nem hiszem, ha most senki nem veszi ki ezeket az ingatlanokat, akkor majd tovább bérlik mástól – mondta Minczér Gábor. – Ráadásul korábban, még a járvány előtt sok vállalkozó keresett meg éppen ezért, hogy nem akarják magánszemélytől bérelni az ingatlant, inkább az önkormányzattól.

– Az önkormányzati kontroll lehetősége nem veszik el, sőt, hozzá kell járulnia, hogy tovább béreljék a tulajdont. A Senator-ház esetében is megoldás lehetett volna az, hogy a bérlők maguk keresnek új bérlőt, ha már nem tudják működtetni – magyarázta dr. Csetneki Attila. 

Megszavazták a módosítást.