Városlakó állat lett a róka, a denevéreket viszont zavarja a díszkivilágítás Heves megyében is

Több oka van annak, hogy ezek az állatok beköltöznek a városba - mondta a szakember. A városban csak kutya, macska fenyegeti őket, de ez a veszély semmi ahhoz képest, amennyi ragadozó leselkedik rájuk a természetben. Azaz biztonságban érzik magukat. Az időjárásnak sincsenek úgy kitéve, hiszen ritkább a kemény fagy a városokban, és a szélsőséges hőség, vagy szárazság, téli hideg elől is könnyebben találnak menedéket. Az élelem is több a városokban, kisebb területet kell bejárniuk ugyanannyi élelemért. Ez együtt jár azzal, hogy nagyobb az egységnyi területen élő állatok száma a településeken, mint ugyanakkora erdőben. A közelség miatt pedig könnyebben terjednek a kórokozók is közöttük.

Etetni nem szükséges semmilyen vadat, a madarakat sem, a szakember szerint. Sok jószándékú ember azt gondolja, hogy éheznek szegények, segítsünk nekik. Ezzel ártunk nekik és a természetnek. Az egy dolog, hogy biztosabb a konkrét egyedek túlélése, de kikerülnek a természetből, és így lehet, hogy nekik pillanatnyilag jót teszünk, de a biodiverzitásnak, azaz a biológiai sokszínűségek annál rosszabbat. Ha kikerülnek a természetből, hiányoznak onnan, és ott eddig is túléltek, hiszen az evolúció során így fejlődtek ki.

A szakember elmondta, volt egy angliai vizsgálat, amelyben a településekre beszokott és ott etetett sünöket figyeltek meg. Nem csak azt vették észre, hogy szeretik a macska- illetve kutyaeledelt, hanem az is szépen kimutatható lett, hogy konkrétan melyiket szeretik legjobban, melyiket kevésbé. Ez, ha belegondolunk, teljesen abszurd. Az erdőben a sün nem evett kutyatápot, nincs hozzászokva az ilyesmihez.

A nyestek azok, akikre nincs ennyire negatív hatással a városi életmód. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy ők vadásznak, azaz a városokban ugyan, de pusztítják az egereket, pockokat, és a patkányokat. Azaz az ő táplálékuk ugyanaz maradt, hiszen nekik nem teszünk ki eleséget, kénytelenek ugyanazt az életmódot folytatni, mint a vadonban. A közhiedelemmel ellentétben a nyest nem védett, így gyakran befogják, de azokon a területeken, ahonnan eltávolítják őket, meg is növekszik a rágcsálók száma. Hasonlóan nem etetik a borzot, nyusztot, hermelint sem.

Az etetett állatokra, akár emlősök, akár madarak, egy nagy veszély is leselkedik azonban. Ez pedig nem más, mint nagy kedvencünk, a házicica. Aranyos, cuki, mindenki szereti. Ők azonban nem kötődnek az emberhez, hanem a házhoz, őket nem sikerült ténylegesen megszelídíteni. Amikor kikerülnek a kertbe, akkor levadásznak mindent, amit csak tudnak. Ez egy kulcsinger, ha meglátnak egy madarat, gyíkot, akkor vadászniuk kell. Sok vörösbegy, cinke, rozsdafarkú esik nekik áldozatul, komolyan megtizedelik őket. Meg se eszik a zsákmányt, ők a vadászatért vadásznak. Nem az erre a megoldás persze, hogy bezárjuk őket, hanem inkább ivartalanítsuk. Hiszen aki a cicát szereti, szereti a madarat is, csak nem gondol bele, hogy kedvence mit okozhat. Az etetős madarakat is megtizedeli egy macska, ha nem a saját, akkor a szomszédé jár rá a madáretetőre.

Arra a kérdésünkre, hogy meg kell-e ijedni, ha rókát látunk, a szakember azt válaszolta, hogy a róka is városlakó állat lett. Sokan megijednek, ha látják az utcán, mert feltételezik, hogy ha szelíd, akkor veszett. Magyarországon 30 éve indult egy veszettség elleni program, amelyet a vadászok segítségével hajtottak végre. A lényege az, hogy veszettség elleni gyógyszert raktak olyan élelemforrásokba, amelyeket a rókák szeretnek, ezt szétszórták, és ezzel gyakorlatilag kiirtották a betegséget. Ha az állat nem vedlik, nem koszos, hanem szép, fényes a bundája, akkor nem beteg. A ragadozók intelligensek, kíváncsiak, azért jönnek közel az emberhez is. Nem kell megijedni tőlük, de természetesen ne fogdossuk őket, a kicsiket sem.

Eddig nem említettük őket, de a denevérek is városokban élő emlősök. A hazánkban élő  67 denevérfaj egyharmada költözik be a városba. Nyáron főleg templomok padlásterében szeretnek lakni, telelni húzódnak csak barlangokba. Érzékeny állatok és nagyon hasznosak.

Egy éjszaka alatt a saját testtömegük felét is megeszik szúnyogban, ami több ezer szúnyogot jelent egy éjszaka alatt egy denevérnek.

A szakreferens elmondta, hogy ezzel kapcsolatban megkeresték már a történelmi egyházakat, de nem reagáltak, csak az evangélikus és a református egyház akart tárgyalni a problémáról. Pedig a teremtésvédők úgy tartják, hogy minden Isten teremtménye, ezért kötelességünk a védelmük, az égben röpködő emlősök pedig Isten igéjét az égben is tudják terjeszteni. Mindezek ellenére nem reagáltak, nem akartak együttműködni.

Az utóbbi 15 évben csökken a denevérek száma, az összes denevérfajon brutális kipusztulás megy végbe. Ez a dinoszauruszok kipusztulásának százszorosát jelenti - tette hozzá a szakember.