Hajszolják is érte a vadat: börtön is járhat az illegális agancsgyűjtésért!

Már korábban megírtuk, hogy a gímbikák elhullajtott éke a vadászatra jogosult tulajdona, ennek ellenére sokan útra kelnek abban a reményben, hogy találnak trófeát az erdőben. Az olyan illegális gyűjtőcsapatok sem ritkák vármegyénkben, akik még kutyát is visznek magukkal a "kincskeresésre" és azzal kergettetik a vadat. Így az agancs hozzáverődik a fához, majd leesik. 

Az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára szerint durvább esetekben még az is megtörténik, hogy drótot feszítenek ki két fa közé, hogy a meghajtott szarvas agancsát az szakítsa le. Súlyos sérülést, akár koponyatörést is okozhatnak ezzel a vadnak. 

Az Egererdő Zrt. nem régiben portálunkhoz eljuttatott közleményében a 2023-as évre is felhívja a figyelmet, hogy a hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval  bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan. A gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Mivel az Egererdő Zrt. által kezelt területeken a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben próbálják a szakmai tevékenységüket folytatni, ezért nem engedélyezik az agancsgyűjtést, ezzel is biztosítva a vadon élő állatfajok nyugalmát, táplálkozási és rejtőzködési helyük zavartalanságát - közölték. 

Mint írják, jellemzően januártól áprilisig vetik le az agancsukat a gímszarvasok.  Amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot. Az sem jár jobban, aki felvásárolja, ő ugyanis orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több megvalósulhat a szintén Btk. szerinti – börtönnel is sújtható – állatkínzás is.