Nem csak az utakon okoznak károkat a vadak, Hevesben is komoly konfliktusforrás a gazdálkodók között

Magyarországon a vadgazdálkodási rendszer egyik sarkalatos pontja a mezőgazdasági vadkár. A vadgazdálkodóknak (szabatos megfogalmazással vadászatra jogosultaknak) jogszabályi előírások alapján – bizonyos vadfajok vonatkozásában és bizonyos mértékben – meg kell téríteniük a területükön keletkezett vadkárt a növénytermesztők részére. Ez évről évre komoly anyagi terhet ró az ágazatra, valamint gyakran eredményez konfliktusokat az érintettek között. 

E témakörben rendeztek szakmai estet Vadkár fórum címmel Egerben, a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Heves Vármegyei Területi Szervezete központjában, a napokban. Erre a 310-es számú Mátra-alja és dél-hevesi vadgazdálkodási tájegység 16 vadászatra jogosultját invitálták meg – tudtuk meg Kovács István Jánostól, a szövetség vadászmesterétől. 

Az eseményen Kovács Imre, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza tartott előadást. A szakember prezentációjában ismertette a résztvevőkkel azt, hogy az ágazati jogszabályok alapján mi minősül mezőgazdasági vadkárnak. Elhangzott: az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai azt mutatják, hogy országos szinten évtizedek óta növekvő trendet mutat a kompenzáció összege. Ez a tétel 2021-ben már meghaladta a 3 milliárd forintot. Heves vármegye kisebb mértékben érintett, mint a vármegyék többsége, azonban helyi szinten akár egy év alatt is keletkezhet olyan mértékű vadkár, amely egy nagy összegű térítési igény esetén a vadászatra jogosult működését is veszélyeztetheti. 

A tájegységi fővadász külön is hangsúlyozta, hogy a vadkár elhárítása érdekében milyen kötelezettségeket kell teljesítenie a vadászatra jogosultnak, valamint a földhasználónak. A közöttük való együttműködést egyébként jogszabályok írják elő. A fórumon szóba jött maga a vadkártérítési eljárás, a vadkárszakértők tevékenysége, illetve a résztvevők információt kaptak az Agrárminisztérium által kiadott Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutatóról is. 

Az eseményen egy, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készült publikációról is szó esett, amely a szomszédos Nógrád vármegyében készült, és öt év vadkárokkal kapcsolatos ügyeit dolgozta fel. Az előadó ismertetése szerint a tudományos munkából kiderült: Nógrádban 2015 és 2019 között 55 eljárás jutott el a bírósági szakaszba. 

A perek 42 százalékában a bíróság elutasította a földhasználó követelését, míg a teljes kártérítést az esetek 8 százalékában ítélte meg. A többi eljárás részleges térítés megítélésével vagy az eljárás kérelemre történő megszüntetésével ért véget.