A gyöngyösi származású Molnár Pál társadalmi szerepvállalása túlmutat a Balassi-emlékkard díj alapításán

Molnár Pál gyöngyösi származású újságíróról többek között az olvasható a világhálón, hogy a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója. A vele folytatott beszélgetés során kiderült, hiába tudósít portálunk évente a Balassi-kard átadásáról, a nemzetközi irodalmi díjhoz kötődő eseményekről felületesek az ismereteink. Méltatlanul kevés szó esik az egyéb, általa életre hívott elismerésekről is.

A Halotti beszéd óta eltelt nyolc évszázadban a magyar irodalmi díjak közül egyedül a Balassi-kard jutott el az összes kontinensre. A díjhoz tartozó Balassi-kard borseregszemle különösen szorosan kapcsolódik Heves vármegyéhez. 

– Az eddig megtartott 18 seregszemle közül három zajlott Egerben, egy a szülővárosomban, Gyöngyösön. Mindjárt a második borseregszemle az egri Dobó téren került sorra 2006-ban. A Bikavérek versenyeztek, Dula Bence remeke lett az első. A bajnokbor alkotója nemes beszédet mondott a 2007. évi kardceremónián a Gellért szállóban. A sors humora: az egri borral egy török műfordítót jutalmazott, Dursun Ayant. A 11. borseregszemlén, 2015-ben a Tábornok-házban kóstoltuk az Egri Csillagokat. Thummerer Vilmos mesterműve lett az első. 2021 januárjában sikerült eljutnom a rendezvénnyel szülővárosomba, Gyöngyösre, ahol a Mátrai Olaszrizlingek versengtek s egy abasári bor nyert. A kóstoló csapat tagja volt Tarsoly József egri hegybíró is, aki már a Dula-bor kiválasztásakor is tevékenykedett. Ő szervezte meg a következő seregszemlét Egerben, ahol a Bikavér egyik alap borát, a Kékfrankost kóstoltuk, s az andornaktályai Szuromi Mihály műve lett az első – fogalmazott Molnár Pál. 

– A díszokleveleket egyébként az Egerben született, Szentendrén élő Vincze László papírmerítő mester alkotja. A következő borseregszemlének is fő alakja volt Tarsoly József. Bogácson a kóstolók között volt, s az idei kardceremónián ő adta át a oklevelet Borbély Roland bormesternek: ezúttal Kabar bor nyert. A bor illik az európai Balassi-folyamathoz, hiszen azt írta a költőóriás: "Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár" – részletezte.

A Balassi-kardhoz kapcsolódó rendezvény a Balassi-mise is, ami kardszentelő mise – ilyen legfeljebb a Horthy-korszakban lehetett, tette hozzá Molnár Pál.

– A Balassi-mise az az alkalom, amikor az adott évi két Balassi-kard megszenteltetik. A legtöbbször Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök hint szenteltvizet a szablyákra, de már a kalocsai érsek, Bábel Balázs is megtette ezt szülővárosában, Dabason. A legemlékezetesebb talán a bécsi Stephansdomban tartott istentisztelet, itt a helyi sekrestyés szerint nyolcszázan voltunk jelen, vélhetően nagyrészt bécsi magyarok. Kétpüspökös mise volt, Kiss-Rigó László mellett a burgenlandi Egidius Zsifkovics volt a másik főpap. A magyar Himnusszal zárult az esemény. Járt ez a mise a szegedi Dómban, a szabadkai székesegyházban, és elzarándokolt Lendvára, ahol kétnyelvű misét tartottunk. Legutóbb a felvidéki Kékkő várkápolnájában felföldi magyar pap szentelte meg a szablyákat. Az istentisztelet békében zajlott, úgy, hogy a Misztrál együttes az elején a Boldogasszony anyánk imaéneket adta elő – sorolta Molnár Pál.

– Eleven díj még az Európa-érem. Ezt újságírók kapják, nemcsak magyarok.  Átvette már angol, lengyel, horvát és német kiválóság is, illetve államhatáron túl alkotó magyarjaink: a bécsi Deák Ernőtől kezdve felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki kitüntetettjeink is voltak egészen a zürichi Oplatka Andrásig. Legutóbb a Kanadában élő, 96 éves Magyaródy Szabolcs volt a díjazott. A Tinódi-lant jó emlékű zenei díj, tizenháromszor adtuk át, utoljára a kiváló Róka Szabolcs régizene-énekes kapta. Az M. S. mester-díjat kiváló képzőművészek kapták, tizenhatan, köztük – 2007-ben – vármegyénk kiválósága: Kő Pál – mondta.

– A Szkíta Aranyszarvas-díj számomra nagyon jó emlékű filmelismerés. Bevallott szempontunk volt az, hogy kik azok a művészek, akiket kirekesztenek a Kossuth-díjból. Mindjárt az elején A veréb is madár című film briliáns rendezője, Hintsch György vehette át, később Hildebrand István operatőr, filmes óriás. Jelenczki István nélkülözhetetlenül fontos filmeket hozott létre, máig nincs esélye „hivatalos" díjra. És ott volt Csurka István, akinek kitüntetéséhez akkor civil kurázsi kellett. A Hamvas-fürt bordíjat Mihály Gábor, azóta Kossuth-díjas szobrászművész barátommal alapítottuk, ő készítette az M. S. mester-díjhoz, a Szkíta Aranyszarvas-díjhoz tartozó kisplasztikákat is. Tizenkétszer adtuk át, először és immár akkor is posztumusz az egri Gál Tibornak – emlékezett vissza.

Mint mondta, ezek a díjak a rendszerváltoztatás lendülete révén keletkeztek. 

– Akkor még kevés díj volt, ma már díjeső hull a társadalomra. Felismertük, hogy a demokráciában nemcsak hivatalos elismerések léteznek, miként ez a kommunizmusban volt: akkor csak titkos díjakat alapítottak polgárok. A legrangosabb természetesen a Balassi-kard, amely a nemzetközi mezőnyben is bent van a legrangosabb öt között. Ezek a díjak ma is fontos szerepet töltenek be: hatnak a túlzott belterjesség ellen. Érzékeltetik, hogy lehetséges a művészeti életben is a kellő szuverenitás – fogalmazott Molnár Pál.