Az országzászlónál emlékeztek Egerben a nemzeti összetartozás napjára + fotók

Beszédet a vármegyeszékhely polgármestere, Mirkóczki Ádám mondott. A városvezető úgy fogalmazott, hogy sokan ünnepként gondolnak erre a napra, ő viszont úgy tekint június 4-re, mint a magyarság történelmének egyik legtragikusabb gyásznapjára. Szavai szerint sorolhatnánk a veszteségeinket, a sebeinket, a tragédiáinkat, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Jóisten kegyelméből a magyar szigetek, magyar családok megmaradtak szerte a Kárpát-medencében.

– Kisebb csoda 103 év történelmi távlatában, hogy ma még mindig a magyarság az egyeduralkodó a Kárpát-medencében. Ez mindenképpen dícséri a magyar géniuszt, a magyar gerincet, tartást, s ha úgy tetszik, alázatot. Sokan és sokféleképpen elmondták már, hogy mi szükséges a magyar feltámadáshoz. Én úgy hiszem, hogy első és legfontosabb a hit. Akinek volt alkalma határainkon túl részt venni egy szentmisén, egy istentiszteleten, az pontosan tudja miről beszélek. Mekkora hit kell ahhoz, hogy 103 év elteltével akár a Csiki-medencében, akár a Csallóközben, a Délvidéken Kárpátalján még mindig magyarul szólnak az Isten dicsérő szavak – mondta a polgármester.

Mirkóczki Ádám hozzátette: nem véletlenül fogalmazta meg a költő, hogy ne hagyjátok a templomot és az iskolát. Ez a két dolog a legfontosabb. S bár gyásznap ez, még is örülnünk kell annak, hogy az összetartozásunk napról, napra kézzel fogható. Kézzel fogható akkor, amikor utazunk, amikor valamilyen eseményen részt veszünk, a határainkon túl, akkor, amikor valamilyen sportrendezvényen szurkolunk magyar nemzet testvéreinknek. De kézzel fogható a kultúrában, a művészetben és számos alkotásban, amit szerte a Kárpát-medencében magyar lélek álmodott meg és magyar kéz formált valósággá. Erre büszkének kell lennünk és vigyáznunk rá.

– De föl kell tennünk mindig a kérdést, hogy 103 eltelt év mit üzen 2023 csonka Magyarországán a magyaroknak? Mindenképpen azt, hogy nem szabad, nem lehet, sőt egyenesen tilos bármilyen pártoskodást a magyarság ügye elé helyezni. Nem szabad megkérdőjelezni a határainkon túl élők, bármilyen magyar csoport, család, magyar ember akaratát, érdekérvényesítésének lehetőségét és nem szabad megkérdőjelezni soha azt, hogyha az anyaország bármilyen támogatást ad akár jogi értelemben, akár anyagi értelemben, akár morálisan – fogalmazott.

Beszédében a városvezető azt hangsúlyozta, hogy egyek vagyunk, s egy nemzetet nem lehet közigazgatási és nem lehet államhatárokkal szétszabdalni. A Kárpát-medence magyarsága egy és ha még 175 határt húznak is keresztül-kasul, a magyarság akkor is egy.

– Az a hit, ami megtartotta a magyarságot Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján, az példaként szolgál számunkra is. Sem diktatúra, sem politikai ármánykodás, sem gazdasági, katonai, vagy egyéb elnyomatás nem tudta megtörni ezt. Bár megfogyatkozva, de mégis csak él, tanul és mégis csak gyarapszik szülőhelyén a magyarság – mondta.

Az ünnepi beszédet követően az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a Lajta László Néptáncegyüttes ünnepi műsorát láthatták a megemlékezés résztvevői. A nagy tetszést kiváltó közös produkciót követően 27 szervezet – önkormányzat, közigazgatási hivatal, lovagrendek, pártok és civil szervezetek, kulturális egyesületek, óvodák és iskolák, az őket irányító tankerület – képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél.