Miért alakulhatott ki két ember halálát okozó villámárvíz Gyöngyöstarjánban? Erre keresi a választ Pátrai Lucia

„Medárd, az úgynevezett európai nyári monszun időszaka. Ilyenkor az európai kontinens belseje az egyre nagyobb napállás, egyre nagyobb napenergia-bevétel miatt egyre jobban felmelegszik. A felmelegedő felszín a hő egy részét pedig átadja a felette lévő levegőnek. A meleg levegő kitágul, felemelkedik, és ha elég nagy a nedvességtartalom, a feláramlás közben megindul a felhőképződés. A felszínközi meleg levegőben még láthatatlan nedvesség felfelé haladva a magasban, az egyre hidegebb levegőben kicsapódik, ez a felhőképződés. Ilyenkor a légkörben hatalmas energiák képesek felszabadulni. Minél magasabbra képes feltörni a zivatarfelhő, annál hevesebb lehet a belőle kizúduló eső, felhőszakadás” – magyarázza Pártai Lucia, az eumet.hu ügyvezető igazgatója a Mandinernek. 

A kutatások mutatják, a Medárd napjához kapcsolódó népi megfigyelés az egyik legpontosabb, ám a meteorológus tartja, a 40 napos esőt nem úgy kell érteni, hogy akkor 40 napig a mi lakóhelyünkön biztosan esni fog. Pártai Lucia szerint villámárvízre leginkább hegyek vagy dombok völgyeiben, vagy épp aluljárókban lehet számítani, de az sem mindegy, hogy az adott hegy vagy domb mennyire tudja lassítani a lezúduló csapadékot, amely ilyenkor akár 30-60 liter is lehet négyzetméterenként – írta a Mandiner. 

Valamint arról is írtak, hogy egy erdő, a természetes fás közeg kissé le tudja lassítani az aljnövényzet és a fák segítségével a lezúduló vizet, de egy kopár hegy fölött kialakuló zivatar nagyobb eséllyel okoz villámárvizet, ráadásul nagy mennyiségű hordalékkal. Fontos megelőző feladat lehet a városokban, falvakban és a völgyekben, városi aluljárókban is a csapadékelvezető rendszerek kapacitásának bővítése, hiszen egy-egy felhőszakadás méretű zivatargóc kialakulásának  különösen Medárd idején megvan az esélye.