Napi 25 tonna gomba leszüreteléséhez nincs elegendő magyar kéz Kerecsenden

Migránsok, vagy törvényes munkavállalók? Időszerű lenne tisztázni a két fogalom közötti különbséget. Az utóbbiakkal látszólag nincs különösebb gond, ha csak az nem, hogy egy-egy ilyen dolgozó alkalmazásának megkezdése  legalább fél évbe és rengeteg pénzbe kerül.  Minden tévhit ellenére a külföldről érkező, legálisan alkalmazott vendégmunkások nem veszik el a magyarok munkahelyét, nélkülük alig lehetne leszüretelni például napi 25-30 tonna friss gombát a demjéni gombaüzemben. 

Kerecsendi lakosként néhány évvel ezelőtt azon csodálkoztam, hogy a helyi Coop üzletben ukrán nyelvű feliratokon hívták fel a figyelmet arra, hogy bevásárló kosarat kell használni, ha valaki belép az üzletbe. Ez azoknak a vendégmunkásoknak szólt, akik a szomszédos Korona Gombaipari Egyesülés közeli üzemében vállaltak egy ideig munkát. Közülük néhányan csupán néhány hónapot töltöttek itt, s amint tehették, tovább álltak. Akkoriban több Kerecsenden élő ember is - akik korábban a gombaüzemben dolgoztak - megkeresett azzal, hogy kiszorítják őket a munkából a külföldiek.

Jól emlékszem arra a nőnapra is, amikor egy ukrán férfi belépve a helyi ABC-be, nyolc tábla csokoládét vásárolt, hogy ezzel köszöntse az üzletben dolgozó hölgyeket. 

Idén februárban arra lettem figyelmes, hogy a legnagyobb hóban, latyakban, mínuszokban egy fiatalember vietnámi papucsban, rövidnadrágban, kabát nélkül érkezett a boltba, ahol alapvető élelmiszereket vásárolt. Fura jelenség volt, de senki nem tett megjegyzést, hiszen illedelmesen bevásárolt, majd fizetett és távozott. 

A kerecsendiek és a demjéniek életében jó ideje megszokott a külföldi vendégmunkások jelenléte.

Rácz József, a Korona Gombaipari Egyesülés helyi üzemének ügyvezetője portálunk érdeklődésére nyitottan fogadta kérdéseinket, amelyek a külföldi munkavállalókra vonatkoztak. Az ezzel a területtel foglalkozó, felkészült kollégájához, Kovács Anitához irányított, aki öt éve dolgozik a cég kötelékében. Feladata a magyarországi foglalkoztatásukhoz szükséges papírjaik ügyintézése, a velük való kapcsolattartás, a róluk való napi szintű gondoskodás – a külföldi munkavállalókat foglalkoztató magyar cégnek tehát külön munkavállalót kell alkalmaznia (ennél a cégnél a külföldi foglalkoztatottak száma már többet is), akik kizárólagosan olyan feladatokat látnak el, amelyek a magyar munkavállalók esetében fel sem merülnének.

Vele ültünk le beszélgetni, mielőtt a gombaházakba látogattunk, ahol többnyire külföldről érkezett vendégmunkásokat alkalmaznak gombaszedésre. A több rangos, nemzetközi diplomával rendelkező fiatal nő röviden felvázolta az elmúlt években zajló változásokat. Elmondta, hogy néhány éve a környékbeli településekről próbáltak munkavállalókat toborozni.. Őket munkásbuszokkal szállították az üzembe, ám sokszor előfordult, hogy  a szükséges dolgozók csupán töredéke érkezett a napi feladatra.

- A gombatermesztés ekkora volumenben időigényes és precíz feladat, állandó jelenlétet kíván. A piacon értékesíthető friss, minőségi gomba termesztéséhez, időben való értékesítéséhez kiszámítható, folyamatosan rendelkezésre álló dolgozókra van szükség. A cég azzal szembesült, hogy miközben újabb beruházásokra nyílt lehetőség, s a termelőkapacitás megsokszorozódott, elfogytak a magyar munkáskezek. Néhány éve Kárpátaljáról, majd Ukrajnából érkezett az átmeneti segítség, de senki ne higgye azt, hogy ez az egyik napról a másikra történt. A magyar jogszabályok szigorúak, s ahhoz, hogy legálisan alkalmazzunk külföldi munkaerőt, akár több hónapos adminisztrációs eljárásra van szükség - mondja, majd felsorolja azokat a hatóságokat, hivatalokat, amelyekkel egyeztetni kell ilyen esetben.  Az alkalmas jelölt kiválasztása után az idegenrendészeti eljárás, a törvényes munkavállaláshoz szükséges feltételek (TAJ-szám, adószám igénylése), a repülőjegyek megváltása,  a dolgozók szállásáról való gondoskodás, a képzésükhöz szükséges idő  esetenként több mint fél évet vesz igénybe. Mindez sok pénzbe, és még több ügyintézésbe kerül. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása tehát óriási anyagi, idő- és energiaráfordítással jár. Ha elegendő magyar munkavállaló akadna, mindez nem jelentene gondot, hiszen már a jelentkezését követő másnap beállhatna munkába. Ilyen azonban már alig akad.

A bonyodalmas adminisztráció részleteivel nem fárasztjuk tovább olvasóinkat, azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a szükséges engedélyek megléte után előtt a cég ezzel foglalkozó alkalmazottjának személyesen kell kiutaznia a célországba, ahol interjúztatja és válogatja a jelentkező munkavállalókat, akikből nagyon sok van. Ennek oka is van. Ezekben az országokban nagy a népsűrűség, mivel a fogamzásgátlás alig ismert fogalom, mint ahogy a nyugdíjrendszer is. A népes családokban a fiatalok dolga gondoskodni korosodó szüleikről, fiatalabb testvéreikről, az idősebbek pedig ennek fejében nevelik az unokát, vigyáznak a családtagokra.   

Felvetődik a kérdés, hogy miért ilyen messzi országból érkeznek hozzánk a munkavállalók. Ennek is oka van. Ha a térképre szegezzük a tekintetünket, akkor tudnunk kell azt, hogy a közelünkben lévő országokban a demográfiai mutatók miatt sok helyen korlátozzák a szabad munkaerőáramlást, onnan nem remélhetünk utánpótlást. Hazánkban a demográfiai mutatók már nem teszik lehetővé a magyarországi vállalkozások számára szükséges munkaerő biztosítását és pótlását.

A cég részéről elmondták, hogy a nemrég épült hatalmas üzemcsarnokban - ahol jelenleg próbaüzem folyik - hamarosan újabb százötven emberre lesz szükség. Az ő toborzásuk folyamatos, s számukra épül már az új munkásszálló is.

Jelenleg 45 ukrán, 12 vietnámi, 4 mianmari, 134 filippinó és 33 magyar alkalmazott szedi a gombát az üzemben. Szállásukról, ellátásukról a munakaadó kötelessége gondoskodni.  A Magyar Munkatörvény szerinti jogok és kötelességek illetik meg őket. Bérezésük megegyezik a magyar munkavállalókéval, foglalkoztatásuk feltételeit, ugyanúgy, mint a magyarok esetében, a magyar Munka Törvénykönyve szabályozza. Természetesen ők is fizetnek tb-és minden adót, azaz ugyanúgy adóznak, mint bármelyik hazai munkavállaló.