Az abasári leletek átírják az Árpád-kor krónikáit - most először láthatók kiállításon

Múltunk feltárása – Abasártól Mongóliáig címmel nyílt régészeti kamarakiállítás Budapesten, a Magyarságkutató Intézetben, adta hírül az intézet a hivatalos weboldalán. Közlésük szerint az október 31-ig látogatható tárlaton az intézet 2019 és 2022 között, önállóan és társintézményekkel együttműködésben végzett régészeti feltárásainak – ebben a formában elsőként közzétett - eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. A kiállításon többek között megtekinthetők az abasári Bolt-tető régészeti lelőhelyén, Aba Sámuel egykori monostorának területén feltárt régészeti leletek, liturgikus tárgyak is.

Prof. dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitóbeszédében elmondta, a Magyarságkutató Intézet azért jött létre, hogy mindazokat a tudományágakat fogja össze, amelyek a magyarság eredetével, történelmével, hagyományaival, kultúráival, tehát az identitást képző tényezőkkel foglalkozik. 

– A régészet egy nagyon lényeges diszciplína, mert azokat a tárgyi emlékeket gyűjti össze, amelyeket őseink használtak, rámutatnak az életformára, nagyon sok vonatkozásban arra, hogyan látták a világot, és olyan ismereteket közvetítenek, amelyeket semmi más nem pótol. A jelenlegi kiállításnak a célja, hogy megmutassa az érdeklődőknek, mi az, ami a magyar identitás vizsgálatában lényeges – fogalmazott dr. Kásler Miklós.

- Abasáron olyan eredményeket értünk el, amelyek át kell hogy írják a magyar egyház történetét, a korai Árpád-korra vonatkozó krónikát - emelte ki Kásler Miklós. A főigazgató az MTI-nek elmondta: a kiállítás Belső-Ázsiába, Mongóliába, Abasárra, a harmadik magyar király, Aba Sámuel királyi székhelyére, egy tatárjárás környéki faluba és további régészeti feltárásokra vezeti a látogatót. A tárlatot követni fogják újabb és újabb, további munkák eredményeivel bővülő kiállítások - tette hozzá Kásler Miklós az MTI híre szerint.
A megnyitón elhangzott, hogy a kiállításon a Magyarságkutató Intézet 2019 és 2022 között önállóan és társintézményekkel együttműködésben végzett régészeti feltárásainak, ebben a formában elsőként közzétett eredményeit ismerhetik meg a látogatók. Az Andrássy úti épület földszinti kiállítótermében négy vitrinben három helyszín leleteiből látható válogatás, emellett az ásatások eredményeit hat poszteren és digitális médiatartalom formájában is bemutatják - tudósított az MTI.

A kiállításon megtekinthetők az Abasár, Bolt-tető régészeti lelőhelyén, Aba Sámuel egykori monostorának területén feltárt régészeti leletek, liturgikus tárgyak és egy márványból faragott, Szűz Mária ábrázolással díszített, egykor festett kőtöredék, amely feltehetően az egykori főoltár része. 

Látható a Terjék-tanyán található homokdombon feltárt honfoglalás kori temető leletanyaga, a Tázlár-templomdomb Árpád- és középkori sírleleteinek egy része. Megtekinthetők a Fót-Sikátorpusztán található, Árpád-korban épült templom feltárt épületmaradványai és a függőtagozattal ellátott záróköve, valamint a mongóliai Ar-Gunt temető leletanyaga. A kiállításon ugyancsak megtekinthető a III. Béla koponyája alapján készült hitelesített arcrekonstrukció, valamint a Szent Korona másolata is. A kiállítás megvalósításáról, a kutatásokról és a bemutatott eredményekről Horváth Ciprián, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója és Csornay Boldizsár, tudományos főigazgató-helyettes beszélt a megnyitón - tájékoztatott az MTI.
A tárlatot október 31-ig 12 óra és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.

Korábban már részletesen beszámoltunk arról, hogy az abasári leletek jelentősége azért hatalmas, mert átírhatják népünk eredetét. Megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Ez azért jelentős, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk. Arról is hírt adtunk korábban, hogy az archeogenetikai kutatások során kiderült, az Árpád-házi genetikai csoportnak van egy európai és egy ázsiai alága. Utóbbi, népességgenetikai szinten, egészen Mongóliáig vezet, beigazolva azt, hogy az ázsiai hunok és a honfoglaló magyarok között kimutatható a génáramlás.