Mongóliába vezetnek az abasári sírokban talált leletek genetikai vizsgálati eredményei

Aba Sámueltől Mátyás királyig - Magyar uralkodók genetikai vizsgálatának eddigi eredményei címmel dr. Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa, a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója tartott előadást Gyöngyösön kedden. Az előadó a bevezetőjében elmondta, hogy a magyarság eredetének és korai történetének kutatása rendkívül széles körű hazai és nemzetközi figyelemnek örvend. Az intenzív kutatás ellenére számos kulcskérdés, így például a vezető dinasztia, az Árpád-ház eredete, tisztázatlan maradt és napjainkban is elméleti viták tárgyát képezi. 

A problémát elsősorban a kutatások kiinduló pontját jelentő írott források kis száma és az ezekben leírt adatok véleményes hitelessége jelenti. A dinamikus technikai fejlődésnek köszönhetően az utóbbi évtizedben azonban a korai magyarság és a kiemelt családok eredetének vizsgálatába az archeogenetikai kutatások is bekapcsolódtak. Ennek során a tudósok az emberi csontokból nyernek DNS információkat a speciális laboratóriumi körülmények között folytatott vizsgálatok során. Magyarországon az MKI 2014-es  létrejöttével indult el igazából a magyar uralkodó családok genealógiai kutatása, azaz a leszármazás rendjének a vizsgálata, konkrétan az Árpád-ház tanulmányozásával. Az intézet egy 2018-ban publikált tanulmánya a székesfehérvári nemzeti romkertben található maradványok alapján az Árpád-házi genetikai férfi csoportot határozta meg.

Ezt az eredmény újravizsgálva jöttek rá a kutatók, hogy az Árpád-ház, más néven a Turul-nemzetség egy olyan genetikai csoport, amelyet a világon még sehol sem írtak le. Az egyediségét azok a mutációs pontok jelentik, amelyek csak a Turul-nemzetségre, azaz az Árpád-házra jellemzők. A további kutatások iránya ettől fogva világos lett: a világon bárhol, bárkiben megtalálják ezt a mutációt, az kapcsolatban áll az Árpád-háziakkal. 

– Ezek során kiderült, hogy az Árpád-házi genetikai csoportnak van egy európai és egy ázsiai alága – magyarázta dr. Neparáczki Endre. – Utóbbi, népességgenetikai szinten, egészen Mongóliáig vezet, beigazolva azt, hogy az ázsiai hunok és a honfoglaló magyarok között kimutatható a génáramlás. Családfa esetében azonban ez csak közvetett bizonyíték. A feladat az, hogy Belső-Mongóliában meg kell találni azt a genetikai vonalat, ami az Árpád-háziakat jellemzi. Az Aba nemzetségnek a férfiági genetikai vonala más, mint az Árpád-ház tagjainak, mert nem közvetlen leszármazottak. Ezért nehezebb a helyzet az abasári ásatás során talált emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatánál – részletezte dr. Neparáczki Endre.

Mint arról már portálunkon is beszámoltunk annak idején, 2020. október 12-én kezdődött az a régészeti feltárás Abasár központjában, a Bolt-tetőn, ahol a remények szerint Aba Sámuel király nyughelye található. 2021. májusának első napjaiban jelentette be Makoldi Miklós, Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, az ásatás vezetője, hogy több jel mutat arra, hogy az egykori királyi család fontos tagjainak maradványaira bukkantak

–  A hatalmas méretű főtemplomnak pontosan a középvonalán fekszenek az elhunytak. Éppen itt metszi ezt a középvonalat a szentély diadalíve. Ez az épület mértani középpontja. Ide csak kivételes méltóságú családtagokat temethettek. A maradványok elhelyezkedése alapján azt mondhatom, hogy lehet férj és feleség, apa és fia, esetleg testvérpár. A kilétükre archeogenetikai laborvizsgálatok fognak fényt deríteni – foglalta össze akkor Makoldi Miklós.

Dr. Neparáczki Endre a keddi előadásában elmondta, hogy mára már több mint 20 mintából teljes genomanalízis történt az abasári területen talált maradványokból, és azok korszakolása is megtörtént. 

– Vannak egész korai, Árpád-kori minták is, de a többség az XIV. századi. Olyan férfiági csoport van az abasári területen, amelynek révén ismét csak visszajutunk Mongóliába, a jellemzők az ottani mintákban kerültek kimutatásra. Így nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nekik is voltak az ázsiai hun felmenőik, akárcsak a krónikai hagyományban, és ahogy az abasári sírok fedlapjaink is megtalált Turul, mint címerállat is jelzi. Egyelőre többet nem mondhatok a vizsgálatokról,  az idén elkészül a genetikai vizsgálatok összefoglaló kézirata, amely az eddigi eredményeket tartalmazza. A munka jól áll, az Abasáron fellelt összes csontminta genetikai vizsgálatát elvégeztük, azok elemzése megtörtént. Jelenleg a publikáció készül róla – összegezte dr. Neparáczki Endre.

Az abasári leletek jelentősége azért hatalmas, mert átírhatják népünk eredetét. Megvan az esély Aba Sámuel sírjának megtalálására. Ez azért jelentős, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk.