Az Árpád-kori rotunda lábazatát és egy kőkaput már helyreállítottak Abasáron

Befejeződtek az első rekonstrukciós munkák Abasáron, az Aba Sámuel király sírhelyét feltárni hivatott ásatáson. Ahogy arról már korábban is írtunk, a község központjában lévő Bolt-tető régészeti feltárása során, a királyi sírhely keresésekor, a korábbi elképzeléseket jóval meghaladó méretű templom romjaira bukkantak a Magyarságkutató Intézet szakemberei. Kazsu Attila polgármester arról számolt be portálunknak, hogy már elkészült a rotunda hiányzó részének lábazati kővel kirakott íve, és helyreállítottak egy gyönyörű kőkeretes kaput is. A polgármester elmondta, hogy az ásatás 2020. októberi indulásakor több évre szóló ütemterv készült a teljes feltárásra. 

– Ezeket az elgondolásokat most nagymértékben módosította az egész világot, így Magyarországot is érintő gazdasági válsághelyzet. Pillanatnyilag hivatalos információnk nincs, hol hol tart a folyamat, maradt-e, tartható-e az eredeti ütemezés. Amivel most elkészültek, az egy korábbi ütemezés feladata volt, de a műemlékvédelemmel és más hatóságokkal folytatott hosszas egyeztetés miatt alaposan elhúzódott. Módosítanunk kellett a településrendezési tervet. Területeket kellett leválasztani, földmérések zajlottak, a műemlékvédelmi hivatallal folyamatosan egyeztetni kellett ahhoz, hogy ez a terület megkapja azt a jogi besorolást, amivel az építkezés egyáltalán megvalósulhatott. A most részben újjáépített rotunda a helyiek által lila háznak nevezett épület alatt rejtőzöttt. A háznak önálló helyrajzi száma, lakóház besorolása volt. Ezeket az önkormányzatnak meg kellett szüntetni, át kellett nevezni. Azonban az egész tér tekintetében felemás helyzet alakult ki. Korábban ugyanis különböző műemlékvédelmi besorolásai voltak a területnek az alatta lévő pince nagy értéke és egyéb emlékek miatt. Az egészet most egy önálló egységként próbáltuk elképzelni a műemlékvédelmi hivatallal közösen, hiszen történelmi emlékhellyé nyilvánították a területet. Ezt az elképzelést húzta keresztül, hogy még a mai napig is rajta áll a régi művelődési ház, és még egy lakóház is. A besorolással ezen épületek eladását, bontását is nagyon korlátoznánk. A furcsa, felemás jogi helyzet közel egy évig tartott – részletezte Kazsu Attila.

A polgármester azzal folytatta, hogy januárban jutottak el odáig, hogy a Magyarságkutató Intézet egy korábbi vállalása alapján a szakemberek a rotunda hiányzó lábazati részét újjá tudták építeni. Makoldi Miklós vezető régész szakember elképzelései, gondolatai, számításai alapján tették mindezt az oltár kiugró része tekintetében. Szerencsére, két lábazati kő megmaradt az eredeti ívből, aminél igazolható, hogy ott valóban volt egy ilyen kiugrás. A helyreállításhoz a köveket Mádon gyártották le, mert azok színezete, formája, struktúrája áll legközelebb azokhoz, amelyekkel annak idején megépítették. Ráadásul ellenállnak az időjárás viszontagságainak is. Megépült egy kapu is, amelyet a 2020-as feltárás során találtak meg. Azt nem lehetett hová helyezni, mert nem maradt meg az a lábazati rész, ahová illeszkedett volna. Azon a folyosószakaszon állították fel végül, amelynél a leginkább elképzelhető volt a régészek számára az eredeti helye. A statikai biztonság miatt és a látvány szempontjából is körbefalazták – foglalta össze Kazsu Attila. 

A polgármester arról is szót ejtett, hogy a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját megkérdezték a folytatással kapcsolatban. Mint mondta, az intézet vezetője egy kis türelmet kért tőlük addig, amíg konkrét tervekről tudnak beszélni, de pénzről nem esett szó. Azt viszont az igazgató jelezte Kazsu Attilának, hogy Abasár még mindig az első helyen szerepel az intézet távlati terveiben.