Fejedelemnő sírja, csontmaradványok, aranyérmék – szenzációs régészeti leletek Heves megyében + fotók, videó

Az elmúlt hónapokban, években több szenzációs régészeti feltárásról is hírt adtunk portálunkon: írtunk arról, hogy Abasár központjában a Bolt-tető régészeti feltárása zajlik, abban a reményben, hogy remélhetőleg meglesz Aba Sámuel király nyughelye. Bélapátfalván egy elveszett pillér alapjára bukkantak a régészek, erről ugyancsak beszámoltunk nemrégiben. Mint ahogy többször írtunk arról is, hogy a gyöngyöspüspöki Olajbanfőtt Szent János templom temetőjének feltárása immáron a tizedik évében tart. Mostani összeállításunkban számba vettük mindazon felfedezéseket, amelyek eddig kevesebb nyilvánosságot kaptak, viszont valamennyi Heves megye területéhez köthető. Az összeállításunkban a Dobó István Vármúzem honlapja, régészeti leletgyűjteménye valamint Tóth Zoltán, az intézmény régésze, muzeológusa nyújtott segítséget.

Aranyérmék

A Dobó István Vármúzeum honlapján található régészeti leletgyűjtemény leírásából egyebek mellett az derült ki, hogy a nyolc aranyéremből álló leletegyüttes 2014-ben került elő az egri vár igazgatósági épülete mellett egy tömegsírból. Legtöbb esetben a csontokon is láthatóak voltak a harci sérülések nyomai. 

Az aranypénzek egy 22–24 éves férfi mellett kerültek elő, valószínűleg a katona néhány havi zsoldja volt, amelyet egy bőrtarsolyban hordott magánál. A fiatal katona halálát a csigolyákon látható nyomok szerint egy szemből, balról a nyakra mért vágás okozhatta. A nála talált aranyérmék közül a legkorábbi 1532-es, a legkésőbbi 1589-ből való. A vármúzeum érdekességként még beszámolt arról az összehasonlításról, hogy nyolc aranyforint egy egész falu, például Felsőtárkány egy évi földesúri adójának értéke volt. Ebből az összegből akkoriban 20 bárányt, vagy nagyjából 140 liter bort vásárolhatott tulajdonosa.

Arany virág és háromszög alakú ruhadíszek

A leletek 1997-ben a füzesabonyi Kastély-dűlő területéről kerültek elő, és minden bizonnyal még az I. századból származnak. A vármúzeum archívumából kiderült, hogy hatszirmú, préselt arany virág alakú ruhadíszekről van szó. A közepükön körbe és a széleiken poncolással díszítettek, a szirmokat pedig kilyukasztották.

Csontfaragványok

Az egri várban 2014-ben két 8x5 centiméter méretű csontfaragványt tártak fel a régészek. A leleteken női alak fedezhető fel, a rajtuk olvasható bevésett felirat szerint az egyiken Lucrecia, a másikon Iudit – nem elírás: Iudit – látható. Előbbi az ókori római mondavilágból ismert Lucreciát, a másik pedig az bibliai Ószövetségben olvasható Judit könyvéből ismert Holofernész és Judit történetét ábrázolja. 

Gránátberakásos fibulapár

Domoszlón a víztároló építésekor magányos gepida női sírt találtak 1965-ben. Ekkor került elő az ezüstből öntött, külső felületén aranyozott, fején öt ágban gránátberakásos fibulapár, másnéven, ruhakapocs-pár is. A magányos eltemetés és a tárgyak arra engedték következtetni a régészeket, hogy az elhunyt valaha egy előkelő nő lehetett.

Hajfonalkorong

A honfoglaló magyarokat díszruhájukban fektették a sírba, a férfiak mellé gyakran odatették fegyvereiket, méltóságjelvényeiket, tűzszerszámukat, a nők mellé ékszereiket, illetve apróbb használati tárgyaikat is. Az Aldebrő–Mocsáros lelőhely 20. sírjában 1962-ben talált préselt lemezes, aranyozott ezüst, mitikus állatalakot ábrázoló hajfonatkorongpár a rendkívül csekély számú elsőrangú ötvösmunkák közé sorolható a Kárpát-medencében.

Pötty rátétdíszes üvegpohár

Mezőszemerén 1995-ben három sírból kerültek elő üvegpoharak, amelyeket a pannóniai párhuzamok alapján még a IV. századra keltezhetünk. Ekkoriban a rómaiak és a szarmaták között többnyire békés volt a kapcsolatrendszer: a rómaiak luxustermékeket és használati tárgyakat adtak a szarmatáknak, akik cserébe mezőgazdasági termékeket biztosítottak a számukra. A szarmata elhunytak sírjaiba gyakran helyeztek edényeket, azonban ezek között ritkák voltak az üvegből készült római importáruk.

Szkíta fejedelemnő sírja

A vármúzeum archívuma szerint az Aldebrő–Ilona-tábla lelőhely megelőző feltárása során egy szkítakori, fagerendás szerkezetű, női szórthamvas halomsír került elő 2017. augusztusában. Az eltemetett ember egy igen előkelő fejedelemnő lehetett, sírjának szerkezete és temetkezési rítusa alapján.

A sírba egy bronztükröt, különböző méretű, öt díszítetlen orsógombot, egy grafit vagy bitumenrögöt, rengeteg háromszög, négyzet alakú aranyvereteket, aranylemez töredékeket, két bronzkarkötőt, két elektronspirált, egy homokkőlapot, egy nyaklánchoz tartozó eltérő színű üvegpaszta, borostyán, horzsakő, elektron és arany gyöngyöket helyeztek. A sír hossza 330 centiméter, szélessége 310 centiméter, magassága pedig 110-205 centiméter.

Tűtartó

Gyöngyöspata–Előmályon a temető 75. sírjában eltemettek egy nőt, aki mellett elhelyeztek egy csontból faragott tűtartót, amelynek végén egy téglalap alakú keretben emberi alakot ábrázoltak. Az akkori női sírokból származó tárgyak között egyébként is jellemzőek voltak a tűtartók. A sírgödröt a VIII. század első felében áshatták ki, a régészek pedig 1969-ben bukkantak rá. 

Hun kori település maradványai

A végére hagytuk a talán legizgalmasabb, de egyben legfélelmetesebb felfedezést. Egy többhektáros szarmata település nyomaira bukkantak 2014-ben Apcnál. A házak kerámiatöredékeket, csontokat, fémtárgyakat tartalmaztak. Az egykori tárlógödrökben a régészek találtak öt emberi maradványt is, akik egy támadás következtében hunyhattak el Tóth Zoltán szerint. Nem kapták meg a végtisztességet, ezt jelezte, hogy a holttesteket szemétgödrökben helyezték el. 

Videó a helyszínről: