Gyöngyösi rejtély: megtalálják-e kétszáz év után végre a generális sírját?

Vak Bottyán János, II. Rákóczi Ferenc híres generálisa 1709 szeptemberében hunyt el a tarnaörsi táborában. Ezt követően díszes pompával temették el a gyöngyösi ferences kolostor kriptájában. Földi maradványainak hollétét azonban máig homály fedi. Az eltelt két évszázad alatt a legkülönbözőbb teóriák keringtek róla. Halála után hamar szárnyra kelt az az elképzelés, hogy titokban elvitték a holttestét, majd Gyöngyösön a sóház mellett akkor még létező temetőben újratemették. E legenda szerint később, amikor a császári retorziótól már nem kellett tartani, visszavitték a templom kriptájába. Egy másik verzió szerint a felesége vitette el onnan, és valahol újratemettette. Mások szerint ott maradt a temetés után is a ferenceseknél, mert az altemplom számos sírhelye között jól el tudták rejteni a generális holttestét nehéz időkben is. Biztosat azonban ma sem tud senki.

Tóth Zoltán régész, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa arról számolt be, hogy a ferences rendház kezdeményezésére idén új kutatás indult Vak Bottyán János sírjának megtalálására. 

– Amit tudunk, azt Kalmár Mihály 1983-as visszaemlékezéséből ismerjük. Ő 1941-42-ben itt szolgálat a ferenceseknél. Elmondása alapján egy templomdíszítés során beszakadt a padlózat alatta, és így lejutott az egykori kriptasorba. Ott továbbhaladva, az oltár táján, megtalálta a Bottyán feliratú koporsót. Bizonyos mértékig minden forrást kritikával kell kezelni, de a negyven év távlatából való visszaemlékezések esetében ez különösen fontos. Viszont azt ki kell emelni, hogy a templomra, annak részleteire igen jól emlékezett Kalmár Mihály. Van még egy szűkszavú feljegyzés is a rendház historia domusában 1942-ből, ez azt tartalmazza, hogy megtalálták a kripta lejáratát, a bejárata a Jézus Szíve oltár előtt van, és végighúzódik az egész mellékhajó alatt – ismertette Tóth Zoltán.

A régész elmondta, hogy két ismert kripta található a ferenceseknél. Az egyik az Almásy-kripta, az napi szinten látható. A másik a templom déli oldalán található szerzetesi kripta, ahová döntő többségben szerzeteseket temettek, de nem kizárólag őket. Ennek jobb oldalán van még egy kisebb kriptarész, balra pedig folytatódik a földalatti folyosó. Tóth Zoltán hozzátette, valószínűleg nem a teljes kriptát ismerjük itt sem. 

– A Jézus Szíve oltár előtt egy közel harminc méteres folyosószakaszt tudtunk végigjárni. Ennek a kriptának mindössze 160-180 centiméter a jelenlegi belmagassága – magyarázta Tóth Zoltán. – Ez azért van, mert az itt elhelyezett koporsókban és más szerves anyagokban, textíliákban, csontokban jelentős károkat okozott a talajvíz szintjének folyamatos és jelentős ingadozása. A törmelékek immár egy vastag réteget alkotnak. Azt is lehet itt látni, hogy a kriptasor boltíve klasszikus barokk kori téglával van kirakva. Fontos tudni, hogy a kriptákat csak egy bizonyos ideig használták. Ha egy szakaszt feltöltöttek koporsókkal, akkor elfalazták azt. Mivel a historia domus feljegyzése szerint is itt, a mellékoltár alatt végig kripta van, feltételezhetjük, hogy vannak alákriptázott részek ezen kívül is. 

Itt, a szentély alatt egyébként már 2010 táján próbáltak egyes falsíkokat megkutatni, de nem találták a sírt. Mi ezért alapvetően a másik oldalon próbáljuk meg elvégezni a kutatást.

A régész szerint a szentély északi része lehet a legérdekesebb. Mint mondta, Vak Bottyán János kiemelt személyiség volt, pompával temették el, ezért kevéssé feltételezhetjük, hogy valamelyik alsó kriptában nyugszik. Tóth Zoltán hangsúlyozta, hogy a kiemelt személyeket mindig a szentély körül helyezték örök nyugalomra. 

– Hogy honnan tudjuk majd, ha rálelünk a sírhelyére, hogy valóban Vak Bottyán találtuk-e meg? – kérdezett vissza a régész. – A központi elhelyezkedés az mindenképpen fontos. Igaz, a múlt század ötvenes éveiben rendezetlen állapotok uralkodtak, lehet, hogy Bottyán nyughelyét is mozgatták. Ezt nem tudjuk. De ha az eredeti helyén van, akkor központi fekvése kell, hogy legyen. 

 De ha a felirat, a koporsó meg is semmisült azóta, esetleg embertani adatok is segíthetnek. Elég jó leírások vannak Vak Bottyánról, és talán egy-egy alapvető embertani vizsgálat megerősíti azt, hogy őt találtuk meg. A legjobb az lenne, ha ezek a tényezők együttesen mutatnának pozitív eredmény. Rokonok hiányában ugyanis a generális genetikai vizsgálatát nem tudjuk elvégezni – fogalmazott Tóth Zoltán.

A régész úgy összegezte ennek az évnek a munkáját, hogy összegyűjtöttek mindent, ami Vak Bottyán János sírjáról eddig kiderült, felmérték a lehetőségeket, és az eddigi vizsgálatok eredményének függvényében tervezik meg a folytatást.