2023.11.12. 17:51
Ne trágyabűz ízesítse az étket, írta 120 éve a tiszafüredi újság
Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.
EGRI NÉPUJSÁG. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ LAP. CSÜTÖRTÖK, DECZEMBER 18. 1873.
Adakozás.
– Ismeretlen helyről és kézből a következő sorokat vettük:
T. Szerkesztő Úr! becses lapjából a szerencsétlenek iránt tanusitott jóvolta bátorit engem arra, hogy t. urat felkérjem, miszerint lenne szives a kolera-árvák részére a fillérek gyüjtését megkezdeni, melyhez szegénységemből én is, kinek a járvány a legnagyobb fájdalmat hagyott osztályrészemül 5 o. é. forinttal járulok! Egy kolera-özvegy; és 5 o. é. forinttal egy kolera-árva.
Midőn e két nemesszivü adakozónak hálás köszönetet mondunk: a felhivásnak engedünk s lapunk ezennel megnyitja a fillérek gyüjtését, melyhez mi is 2 o. é. frttal járulunk s igy összesen 12 frt van.
Isten áldja meg a jószivü adakozókat!
Fotó: / Forrás: Szilvás István/Heves Megyei Hírlap
TISZAFÜRED. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. 1908. ÁPRILIS 9.
Közegészségügyi teendőink.
(Luc.) Legfőbb javunk az egészség! Mégis épen erre forditunk legkevesebbet, ezt hanyagoljuk leginkább. Pedig de sok tenni valónk lenne e téren! Nemcsak elérkezett, de már szinte mulik is felettünk a tizenkettedik óra.
Alföldünk magyar népe a magyarság fenntartó eleme. Fajmagyarjaink megérdemlik, hogy egészségi viszonyaik javittassanak, ezzel egyetemben fejlődésük előmozdittassék, biztosittassék, megszilárdittassék. A fejlődés helyett azonban minden községünkben, ha nem épen a hanyatlást, de a maradiságot látjuk.
Vagy kérdjük, melyik községünk van kellőképen csatornázva, hogy a kórokozó gombák milliárdjainak fészke, melegágya, az utcai pocsolyák megsemmisittessenek? Melyik községünk van kellőképen fásitva, hogy a növények anyagcseréje a levegőt tisztitsa? S lenne legalább tüzelő anyagunk is, és nem szorulnánk arra, hogy földjeinkről vonjuk el a tüzelni a trágyát. Megérdemelné az a munkás, mely egész napon át véres verejtékkel túrja a földet, hogy estenden elfáradván ne a trágyabűz izesitse étkét!
Ha községeink kellőképen csatornázva lennének, utcáink sem lennének porosak, s ha az eső-lé az utcai szemetet letudná vinni egy gyüjtő medencébe, tisztább lenne az út pora is, s egészségünkre kevésbé ártalmas.
Álljanak sorompóba orvosaink, előljáróságaink, hatósági közegeink! Nem kivánunk sokat, csak a lehetőnek egy részét. Fásitsunk, bokrositsunk évenkint egy-egy darabot. Hozzunk szabályrendeletet a csatornázásra. Ezenfelül minden telek- vagy házbirtokosnak tegyük kötelességévé a telek előtti árok tisztántartását. A közmunka tisztességes végrehajtása olcsóvá teszi a lecsapolásokat, a fenntartás pedig minden háztulajdonos hetenkénti fél vagy egy órai munkájába kerülne csupán.
Közegészségügyi teendők között első rangú élelmi cikkeink előállitási helyeinek jókarba, tisztántartható állapotba hozatala; élelmi raktáraink ellenőrzése. Vágóhidaink renoválása, újak épitése, mészáros, hentesüzleteink ellenőrzése. Ilyenek kórházaink fejlesztése, a házak lakhatóvá tétele, a higieniának megfelelőbb állapotba hozatása. Udvarokról az ártalmas szemétnek időközönkint kihordatása, szennyvizeknek az utcára kifolyásának meggátlása, helyette minden lakóház udvarára emésztő gödör felállitása iránti intézkedések lehetőleg Hevesvármegyei szabályrendeletek alakjában.
HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 1903. DECZEMBER 27.
Megvádolt tanár.
A pásztói polgári iskola egyik tanárát a hir már jó idő óta sulyos vádakkal illette. Azt beszélték, hogy a tanár pedagógiai rendszerében az ököl, pálcza s több eféle – humánusnak épen nem nevezhető – eszköz viszi a főszerepet. Nem régiben történt, hogy a polgári fiuiskola egyik tanitványa: Fösvény Sándor szegény kőmives fia meghalt. E haláleset s az emlitett tanár úr pedagógiai rendszere között sokan összefüggést véltek találni. E föltevést megerősitette, hogy a fiu - a ki, igaz, beteges, vézna gyermek volt – véletlenül ugyanakkor halt meg, mikor a tanár rajta az orvosi látlelet szerint öt napig tartó testi sértést ejtett. Feljelentés következtében az egri kir. törvényszék központi vizsgáló birája kiszállt a helyszinére s a törvényszéki orvos, valamint a járási s helyi hatóságok közbejöttével a tetemet kiásatta s felbonczoltatta. A bonczolás alapján megállapitották, hogy a fiu tüdőgyulladás következtében halt meg. A följelentésben emelt vád tehát alaptalannak bizonyult.
