Ajánlják a regionális integrációt tagországoknak, derült ki a háttérbeszélgetésen

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájáról is szó esett az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett decemberi brüsszeli sajtóúton. Az újságírók megismerhették az unió különböző konfliktusokban képviselt álláspontját. Jelenleg két nagyobb háború is dúl az európai országok környezetében, Ukrajnában, illetve Gázában. Az EU 27 tagországának konszenzusra kell jutnia, ha van valami probléma a világban. Az EU például nem szorgalmaz tűzszünetet Gázában. De vannak még konfliktusok: Szudánban katasztrófát tapasztalnak, újabb puccs volt, Darfúrban népirtás van. Etiópiában Tigrében vannak harcok, de sorolható Bissau Guinea, Burkina Faso, Jemen, Szíria, amelyek problémás országok és ahol humanitárius katasztrófa is fenyeget. Itt van ahol támogatnak, elítélnek, szankcionálnak, vagy semmit sem tesznek a hatalmak.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csak Európára van hatással, hanem világpiaci gabonaexportőrök lévén a globális élelmiszeriparra, főleg a legszegényebb térségekre, ahol két a kenyér árának két centnyi drágulása már éhínséget okoz. Az afrikai konfliktusok megoldása az EU érdeke, a háborúk szenvedést hoznak a legtöbbeknek, csak keveseknek hoznak profitot. Ha stabilitás és béke van, akkor lehet dolgozni, értéket teremteni. Az EU ezért jött létre, hogy évszázadok után végre ne legyenek pusztító háborúk a kontinensen. A jólét az együttműködéssel jött el, egymástól függenek az országok, közös előnyökért dolgoznak. Ez egy evolúciós folyamat volt, amelyen a világ számos térsége nem ment még keresztül, így ott egymást érték az elmúlt évtizedekben a puccsok, háborúk. Több országban sem tanultak saját, vagy mások hibáiból, pedig az EU felkínálja a modelljét, a regionális integrációt. Mivel például Afrikában kevés a csere, nem lépnek egymással interakcióba a tanulás, vagy az üzlet révén az emberek.

Szó esett arról, hogy a közös állásfoglalásokat sokszor csak 26 tagállam támogatja, kikényszeríteni az EU nem tud semmit, ha egy ország, Magyarország kilóg és határozatokat blokkol, akkor sem. Véleményt nyilvánítani és blokkolni joga van mindenkinek. Az EB szakemberei szerint az evolúció időigényes folyamat, konszenzust igyekeznek építeni, az a legjobb. Az emberek tájékozódásáról is van vélemény az Európai Bizottságon belül, a szakemberek szerint minden szavazópolgárnak megvan a lehetőséget a tájékozódásra, hogy megismerje minden fél tényleges álláspontját és aszerint hozzon döntéseket. Akkor is, ha a média fele félretájékoztatja az embereket, a polgár eldöntheti, kinek hisz. A szakértők szerint egy rendszer sem tart örökké, Róma sem, a magyar sem és az Európai Unió sem fog.

Érkeztek kérdések Orbán Viktor hazai és uniós politikájával kapcsolatban is. A válaszokban elhangzott, a magyar miniszterelnök jóváhagyta az oroszok elleni szankciókat, ahogyan azt is, hogy amely tagállam szállít fegyvereket, az kap támogatást rá, erre az országok elkülönítették a pénzt. Szó esett a demokráciákról és az elvileg demokráciákról is. A válaszolók szerint bár van ahol a gyakorlat nem felel meg az alkotmányban lefektetett dolgoknak, de semmi sem fekete és fehér. A szabályok betartását pénz visszatartásával kényszeríthetik ki, egy tagállamot kirúgni nem lehet. A szakértők szerint Orbán Viktor pragmatikus politikus, aki megnézi, meddig mehet el, ha pénzről van szó, hátrébb lép. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatosan, hogy a magyar miniszterelnök tárgyalt a kínai és orosz elnökkel is, s oda húz, de az uniós szakértők szerint ezt nem titokban, hanem nyíltan teszi.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)