Megvédik a Tarnát, a Vizes Élőhelyeket ünneplik Kápolnán

Kápolnán a Tarna folyó árterében, őshonos fák és cserjék ültetésével ünnepli a Vizes Élőhelyek Világnapját az Életfa Környezetvédő Szövetség és a Macskaárvaház Alapítvány február másodikán, pénteken Gyetvai Péter kompolti természetfotóssal együtt. A rendezvényre a civilszervezetek szeretettel várnak bárkit, aki szívesen elültet még egy fát vagy cserjét, vagy aki szeretne  hozzáértő szakembertől tájékoztatást kapni bármilyen, a vízes élőhelyekkel kapcsolatos kérdésben, például a manapság sok vitát kiváltó hódok ügyében, mert jelen lesz egy kompetens szakértője a természet védelmének, Csató Tibor az Életfa elnöke  is - tudtuk meg Bóday Páltól a Macskaárvaház kuratóriumi elnökétől.

A kápolnai állatvédő civil szervezet vezetője elmondta: öröm és megtiszteltetés a térség egyik legkomolyabb szakmai munkát végző természetvédő szervezetével, az Életfa Környezetvédő Szövetséggel együtt ünnepelni, ráadásul egy olyan helyen, ahol másfél évvel ezelőtt kiderült,  milyen katasztrófát okoz, ha valaki felelőtlenül elveszi az itt élő ökoszisztémáról az éltető vizet - fogalmazott Bóday, utalva a Tarna folyót kiszivattyúzó borászat jelenleg is folyamatban lévő büntetőügyére.

Bóday Pál szerint a Tarnához hasonló kis folyók rendkívül értékes, de egyúttal törékeny kis ökológiai folyosók, és oázisok az élővilágnak, így védelmüket mindenképpen fokozni kell a jövöben. A Macskaárvaház kuratóriumi elnöke hozzátette: a Tarna kiszivattyúzását követő széleskörű tiltakozás és összefogás bebizonyította, hogy számos olyan embert is érzelmileg érint a lakóhelye közelében lévő kis folyó vagy patak, aki magát nem tartja feltétlenül természet vagy állatvédőnek, de számos kedves emlék köti az itteni csendes, nyugodt környezethez, amelynek megvédését szívügyének tekinti.

– Ez a kollektív érzelmi kapocs a környéken élők többsége és a Tarna között, jó alap ahhoz, hogy soha többé, senkinek ne engedjük bántani ezt a csodálatos kis vízi és vízparti élővilágot – fogalmazott a kápolnai állatvédő. Bóday Pál azt is elmondta: Csató Tiborral egyeztetve egyetértettek abban, hogy a Gyetva Péter természetfotós, ökoturisztikai szakújságíró által tett büntető feljelentés nyomán ma már a vádlottak padján ülő természetkárosító borászok esetében a cél az, hogy a bíróság olyan ítéletet hozzon, amely elrettent a jövőben mindenkit, hasonló gátlástalan természet elleni bűncselekménytől.

Aki szívesen részt venne a természet és állatvédő civil szerevezetek Vízes Élőhelyek Világnapi ültetésén, írjon a [email protected] címre. A Macskaárvaház vezetője azt is elmondta: tagjaikat és szimpatizánsaik arra biztatják: aki teheti, támogassa anyagilag is az Életfa Természetvédő Szövetség  "Élet-Fa-Ültetés - 100000 fa Heves Vármegyében" programját. 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk a vizes élőhelyek napját.