Nagyobb eséllyel halnak bele két járásban keringési betegségekbe a nők

Heves vármegye lakosságának egészségi állapotáról számoltak be a vármegyei önkormányzat közgyűlésén előző évi adatok alapján. A beszámoló elején kitértek arra, hogy a rendszerváltást követő évtizedekben radikális változások történtek a gyermekvállalásban. „Az okok rendkívül sokrétűek és összetettek. A tanulás és a tudás fontossága, a magasabb képzettségi szint elérése, a munkavállalás biztonsága előtérbe került az életpreferenciák sorrendjében. A stabil párkapcsolat teremtése, a családalapítás és gyermekvállalás jelentősége hátrább sorolódott. Demográfiai szempontból mindez a házasságkötés és az első gyermek vállalásának dinamikusan emelkedő életkorában érhető tetten. A nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint 8 évvel, az első gyermekek világra hozatala 5,8 évvel emelkedett a rendszerváltás óta. Az első házasságkötés életkora nagyobb mértékben emelkedett, mint az első születéseké, ennek eredményeként 2008 óta korábban születnek meg az első gyermekek, mint ahogy az első házasságok megköttetnek. Mindez a házasságon kívüli születések arányának emelkedésével járt együtt.”

A beszámoló Standardizált Halálozási Arányszám (SHA)értékekkel  is dolgozik: „Az értékek megmutatják, hogyan alakult volna nemenként az adott terület (Heves vármegye és Magyarország) adott évi halálozása, amennyiben az adott területen lakó férfiak illetve nők koreloszlása megegyezett volna az 2013-as standard európai koreloszlással. Ezzel a módszerrel az eltérő korösszetételből fakadó torzítást kiküszöbölve összehasonlíthatóvá válik a vármegyei és országos eredmény.”

Heves vármegye 15-64 éves korosztályra vonatkozó haláloki struktúráját is bemutatja a beszámoló. A kiemelt haláloki főcsoportokra fókuszálva nők esetében a rosszindulatú daganatok okozta halálozást a keringési rendszer betegségei követik, férfiaknál fordítva a keringési rendszer betegségei okozzák a halálozások legnagyobb részét és második helyen a rosszindulatú daganatok állnak. Heves megye korai (15-64 éves lakosság) halálozási viszonyainak időbeli alakulását haláloki főcsoportok szerint, nemenként vizsgálták: „A cél, hogy azonosítsuk a nagyobb haláloki egységeket a kisebb területi egység, vagyis Heves megye mutatói trendjüket vagy egyéb attribútumukat (például nemi különbség) tekintve jelentős eltérést mutatnak Magyarország egészére jellemzőitől.”

A rosszindulatú daganatok a vármegye 15-64 éves férfi lakossága esetében a teljes vizsgált periódusban a hazai átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet. A nők esetében a rosszindulatú daganatok a magyarországi igen kismértékben csökkenő trendet követték, 2020 év eredményei a Magyarországi átlagértékre csökkentek. A férfi lakosság körében a rosszindulatú daganatok SHA értéke szerint a legmagasabb az érték a Hatvani és a Hevesi járásokban. A nők körében a rosszindulatú daganatok SHA értéke szerint a legmagasabb az érték a Hatvani a Pétervásárai és a Bélapátfalvi járásokban.

Keringési betegségek tekintetében a vármegyét és Magyarországot 2015 és 2020 évek között az alábbi tendencia jellemzi: „A férfiak körében országosan a fokozatos, kismértékű csökkenés látható, de megyénkben 2015. évi országos átlag érték közeli érték az országos átlag érték fölé emelkedett, azt ezt követő 4 évben, majd 2020-ban újból megközelítette az országos értéket. A nők körében országosan a fokozatos, kismértékű csökkenés látható, de megyénkben 2015. évi országos körüli érték az országos átlag érték fölé emelkedett, azt ezt követő 2 évben, majd visszatér az eredeti szintre, de 2020-ban újra emelkedett. Vármegyei-járási bontásban férfiak esetében a Hatvani, a Hevesi és a Pétervásárai járásban a legmagasabbak az értékek A keringési rendszer okozta halálozás nők esetében a Füzesabonyi és a Hatvani járásokban a kedvezőtlenebb.”

A légzőrendszeri betegségek kiemelését elsősorban a csoportba tartozó elkerülhetőnek tekinthető halálokok ( tüdőgyulladás) indokolják, hiszen a korábbi fejezetben láthattuk, hogy a főcsoport haláloki súlya jelentősen kisebb. A Heves vármegyei férfiak körében a korai halálozás 2015-ben 2016-ban 2018-ban és 2020-ban a hazai átlaggal meghaladó, 2017-ben és 2019-ben alacsonyabb értékű. Nők esetében igen jelentős az ingadozása, a hazai átlagnál magasabb és alacsonyabb értékek is láthatóak, tendenciájában csökkenés, majd növekedés látható. A vár megye járásait összehasonlító ábrákon férfiaknál a Bélapátfalvi a Pétervásárai a Hevesi és a Gyöngyösi járásban, nőknél pedig a Bélapátfalvain kívül a Füzesabonyi és a Hevesi járásokban a hazai átlagot szignifikánsan meghaladó halálozás látható.

Emésztőrendszeri betegségek terén vármegyénk eredményei a férfiak körében 2015 évben kedvezőtlenebb tendenciát mutatott, mint a hazai átlag, majd 2016-ban a hazai átlagnál jobb eredmény 2017 és 2020 években újra megemelkedett a hazai átlag szintjére. A 15-64 éves korú nők halálozásában a hazai átlagnál kedvezőtlenebbek voltak az eredmények 2017-2018 között, majd 2019-2020-ban kedvezőbbek. A vármegye korai halálozásának területi különbségeit vizsgálva azt látjuk (indirekt standardizálás), hogy férfiaknál a Pétervásárai és a Füzesabonyi járásban a hazai átlagot meghaladta, az eltérés statisztikailag megalapozott. Nők esetében viszont az Egri járás emésztőrendszeri betegségek okozta korai halálozása a hazai átlagot jóval meghaladó, kedvezőtlen és ez statisztikailag is bizonyított.

Külső okok által okozott halálozás: A betegségcsoport okozta korai halálozás Standardizált Halálozási Arányszámmal jellemzett, időbeli változást vizsgálva férfiak esetében a megye eredményei 2015-2019 között kedvezőtlenebbek voltak a hazai átlagnál, de a csökkenő tendencia is érvényesült, így 2020-ra és 2018-ra a hazai átlag érték alá csökkent. Nők körében a megyei mutató a hazai stagnáló tendenciával együtt a hazai átlagot képviselte 2015-2017 között és 2020-ban. 2017 és 2020 között jelentősen ingadozott, amely miatt a hazai átlag alatti és azt meghaladó értékekkel egyaránt jellemezhető volt. 2019-ben a hazai átlagot meghaladó volt az érték. 2018-ban hazai átlag alatti értéket láthatunk.

A megye külső okok által okozott korai halálozásának területi különbségeit vizsgálva (5 éves összevont adatok, indirekt standardizálás), férfiak esetében Füzesabonyi, Bélapátfalvai járás esetében szignifikánsan magasabb a hazai átlagnál az érték. Nők esetében A megyék többségében a hazai átlag érték jellemző, illetve ennél kedvezőbb a Gyöngyösi és a Hatvani járásban és kedvezőtlenebb a Füzesabonyi jártásban.

Heves vármegye területén 2022. október 03. és 2023. május 21. között működtetett Légúti Surveillance-ban 42 praxis, összesen 61 271 ellátottal vett részt, mely a vármegye lakosságának megközelítően 20 százalékát teszi ki 

Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai járásokban 2022. 48. hetében az orvoshoz fordulók száma meghaladta a járványküszöb értékét. Egy alkalommal a 18. héten csökkent a morbiditás értéke, a 10. héten volt a legmagasabb az influenza aktivitása. A Hatvani, Gyöngyösi járásokban 2022. 40.- 2023. év 7. hete között járványmentes időszakról beszélhetünk.  A Füzesabonyi, Hevesi járásokban 2022. 40.-52. hete között az morbiditás nem érte el a járványküszöb értékét. A 17. héttől vált inaktívvá az influenza. 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)