A mesterséges intelligencia sem hozza el az igazság korát

A mesterséges intelligencia lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetett Vass Judit Szertics Gergellyel, az AI Partners Kft. ügyvezető igazgatójával a csütörtöki VOSZ Páholyban. A pódiumbeszélgetésen először is a mesterséges intelligencia mibenlétét tisztázta a szakértő, szerinte e körbe tartoznak azok a gépek, amelyek emberi intelligenciát imitálnak. A számítógép már 1997-ben legyőzte sakkban a világbajnokot, de egy macskát nem ismert föl. Rájöttek, hogy szükség van a mintafelismerésre, ebben 2011-2012-ben jött az áttörés, 2022-ben pedig a ChatGPT és a generatív modellek hoztak újdonságot. Az algoritmus végigolvasta az összes szépirodalmat, a tudományos publikációkat, a redditet és a wikipédiát. Tulajdonképpen elolvasta az internetet és így próbálja kitalálni a következő szavakat. Sokszor eltalálja, de néha nem, azaz hibázik, ezért felügyeletre van szüksége. A gép nem tudja, hogy nem tudja a kérdésre a választ.

Szertics Gergely szerint a társadalom még nem készült föl a technikai fejlődés felgyorsulására, korábban is idő kellett a lekövetéséhez, de ennek eredménye például a szabad hétvége. Kifejtette, a ChatGPT egy fejlesztés mellékterméke volt és a fejlesztők is meglepődtek a sikerén, de már megjelenésekor is voltak újabb verziói. Tisztázva, ez a nyelvi modell nem keresőmotor, nem lát ki az internetre, nincsenek friss információi, csak abból dolgozik, amit korábban elolvastattak vele. Ugyanakkor képes együttműködni keresőkkel, a Microsoft a saját böngészőjével meg is teremtette a kapcsolatot és előfizetős verziója is van.

Szertics Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia már régóta jelen van számos alkalmazásban, kezdve a legnépszerűbb keresőtől a navigáción át a videós oldalakig, amelyek a felhasználó érdeklődését igyekszik kiszolgálni ajánlott videókkal, filmekkel, zenékkel. Egyébként szerinte mindegyik generatív MI hasznos lehet a felhasználóknak.

Kardinális kérdés a munkahelyek megőrzése, a mesterséges intelligencia asszisztensként ugyan sok feladatot elvégez az emberek helyett, de teljesen nem pótolja őket, így ezek a dolgozók új feladatokat végezhetnek el, a cégek új szolgáltatásokat indíthatnak, eddig nem létező igényeket szolgálhatnak ki. Az emberek igénye ugyanis nem véges, ha a mesterséges intelligenciával végzett munka révén a termékek, szolgáltatások olcsóbbak lesznek, másra is el fogják költeni pénzüket. Ráadásul bár laikusok is használhatják az algoritmusokat, de igazán jól csak képzett szakemberek kezében működik majd az alkalmazás. Ugyanakkor bizonyosan fogják elveszíteni emberek a munkájukat az MI használata miatt. 

Szóba kerültek a mesterséges intelligencia korlátai is, jogszabályok még csak néhány országban készültek a használatának szabályozására, de minél hamarabb meg kell teremteni a kereteit. Manapság mesterséges intelligenciával hamis videókat, képeket, hangfelvételeket generálni, ezeket tilos lenne használni, de ha nyilvánosságra kerülnek, mire kiderül, hogy hamisak, már mindegy. Mindez nagy károkat okoz, de valószínűleg meg fogunk tanulni együtt élni vele, technológiai rezisztenciát fogunk kialakítani. Reméli, a virtuális rendőrség is tenni fogja a dolgát, a technológiai védekezés gyorsasága fontos lesz. Szerinte egyébként a deepfake videóknál nagyobb veszélyt jelent, hogy megmérgezik az emberek ivóvizét, pedig amiatt az emberek sokkal kevésbé aggódnak és természetesnek veszik, hogy iható. A most formálódó új világban még nincsenek normák, meg kell teremteni őket.

Szóba került a kultúra kérdése is, alkotásnak tekinthetők-e a mesterséges intelligenciával készült filmek, zenék, képek. Szertics szerint, ha manapság is a gépzenét is zenének ismerik el sokan, népszerűk a DJ-k, akkor ezek is alkotásnak számítanak. Az eredetiség az emberben van, aki az eszközt használja. Más az eszközt használó ember tehetsége és más az eredetiség is, a gép lesz az ecset, vagy az operatőr. Szerinte például felértékelődnek a rendezői képességek, van olyan videógeneráló oldal, amellyel remek ötleteket lehet megvalósítani. Ugyanakkor a nézők szeretik az emberi teljesítményt, ami a látottak mögött van, hasonlatával élve súlyemelő versenyen sem indul targonca.

Szó volt a beszélgetésen a társas kapcsolatokról is, érdekes lesz, hogy elmagányosodnak-e az emberek, beleszeretnek-e a mesterséges intelligencia asszisztenseikbe. Szertics Gergely szerint az MI-k két nagy csoportra oszlanak, szakértő asszisztensekre, illetve emberekre specializálódott modellekre, amelyek például a saját stílusunkat utánozva, vagy segít a tanulásban. A szakértő úgy véli, ma sok dolog az üzleti modellekből származik, nem a technológiából, például a Facebook-ot is a hirdetők működtetik. De ha az emberek fizetnek majd a tanáért, az őket fogja szolgálni, ez pedig magasabb szintű választás lesz a társadalomnak. Megemlítette a chatGPT-t fejlesztő OpenAI-t, amely előfizetői révén működik és ebből tart fönn kétsebességes rendszert, amelyből az egyik fejlesztése ingyen elérhető.

A mesterséges intelligencia és az igazság

A mesterséges intelligenciától sokat azt várják, hogy megállapítsa az igazságot, de Szeritcs Gergely szerint az MI-nek nincs fogalma arról, mi a helyes, nem tudja mi a jó, a szép, mi az igazságtalan. Csak arról tud, mi mindent mondunk a helyesről, ami persze vélemény. Az MI mindenkinek azt mondja, amivel ő egyetért, így fokozza a véleménybuborékot. Több típusú igazság van, például az abortuszt is saját értékrendjük alapján ítélik meg az emberek. Szertics szerint Elon Musk modelljében az MI azt fogadja el igaznak, amit két, egyébként más nézeteket valló ember elfogad, és nem azt, amiben egy homogén csoport egyetért.

Szertics szerint azonban az MI megjelenése olyan kérdéseket is fölvet, melyek eddig nem voltak. Például az önvezető autóknál, hogy baleseti helyzetben kit üssön el? Ez csak azért merülhet föl, mert gyorsabban tudna reagálni, mint ahogyan az ember dönteni, reagálni tud. Szüksége volna mintára ahhoz, hogy ilyen helyzetekben válasszon, de ebben a kormányok nem partnerek.

A kérdések között szó esett arról is, hogy az intelligencia kell az MI használatához, illetve minden a döntéshozó felelőssége, az MI magától nem dönt, csupán kívülről kap adatokat. Nincs szándéka, az kívülről jön.

Az oktatásban is kardinális kérdés az MI használata, a gyerekeknek meg kell tanulniuk használni (felelősséget vállalva azért, amit vele összehoztak), és a tanároknak is alkalmazniuk kell, kreatív megoldásokra kell sarkallniuk a diákokat. A tudomány lényege, hogy szintetizálja a tudást és új nézőpontokat, intuíciókat adjon. Úgy véli, a középkorú és idősebb generációk is meg kell, hogy ismerkedjenek az MI-vel, biztatja őket arra, hogy kísérletezzenek, játsszanak vele. A tanuláshoz meg kell találniuk a jó forrásokat, fontos lesz a folyamatos önképzés, a szerkesztő - aki segít tudáshoz jutni - szerepe eltűnőben van.

Szerics Gergely elmondta azt is, mitől fél a mesterséges intelligencia kapcsán. Leginkább a félelem végességétől, attól, hogy a gyereke inkább az MI-re figyel, nem rá. Meg kell tanítani a gyerekeket, kötődjenek jobban szüleikhez, társaikhoz, mint a digitális asszisztenseikhez. Az is fontos lesz, hogy ne váljanak veszélyessé azok, akik úgy érzik, a mesterséges intelligencia miatt csúsztak le, váltak kirekesztetté. Van, amiért tehetünk, van, amiért nem, az MI öntudatra ébredését meg kell például akadályozni. Kiemelte, ahogyan kiderült az időről, hogy véges, más dolgokról, amit természetesnek veszünk, arról is ki fog. Ilyen a figyelem és az intimitás, meg kell tanulnunk gazdálkodni velük, hogy ezeket ne vonja el a közösségi média és a mesterséges intelligencia. Szerinte utóbbi félelmet és örömöt is fog hozni az embereknek.