Területének kétharmadát vesztette el hazánk 104 éve, emlékeztet a Mi Hazánk

– Emlékezni jöttünk össze de nem ünnepelni – mondta a 102 éves vitéz Bercsényi Miklós az egri Országzászlónál kedden a Mi Hazánk Mozgalom trianoni megemlékezésén, a békeszerződés 104. évfordulóján. – Emlékezünk vesztett csatákra, háborúkra, országrészekre, hiszen 104 éve a győztes nagyhatalmak 12 millió állampolgár és az ország kétharmadának elcsatolásáról döntöttek.

Trembeczki Gyula a Magyarok Világszövetsége tagja a Trianoni gyalázat című Rácz Sándor könyvből olvasott fel. Kiemelte, hogy aszerint Magyarország több részre szakítása már korábban is a nagyhatalmak terve volt. Felidézte, hogy Theodore Roosevelt 1910- es magyarországi látogatása során azt mondta, a magyarok 1000 éven keresztül védte a nyugati civilizációt, s az USA hálás a nemzetnek, 10 év múlva mégis bekövetkezett Trianon, pedig Magyarország hadereje az I. világháborúban jelentéktelen volt, büntetése mégis a legnagyobb.

– A kiegyezéssel a Habsburgok uralma volt a hadügy, a pénzügy. Hazánk kimaradt volna a háborúból, Tisza István ellenezte, ezért meg is gyilkolták. Erős a párhuzam a II. világháborús és a mostani eseményekkel. Miniszterelnökünk most is ellenzi a háborút – monda.

Turán István képviselőjelölt (Mi Hazánk) beszédében azt mondta, Trianon megosztó téma.

–  Egyesek máig lezáratlan tragédiának érzik, van aki szerint túl kell lépni rajta, az biztos, hogy 40 évig nem lehetett róla beszélni. Képzeljünk el, hogy egyik napról a másikra az ország a harmadára zsugorodik. Más ország állampolgárai leszünk. Gyermekeink nem beszélhetünk az anyanyelvüket – monda, majd hangsúlyozta, a magyarok 1000 éve államalkotó nép, a kontinens védőbástyái.

– Gondoljunk csak Egerre. Hazánk a monarchia részeként sodródott a háborúba, amelyben 2 millió embernél több veszett oda. Ha a trianoni döntéshozókat valóban a nemzetek önrendelkezése motiválta volna, akkor nem csatolnak el teljesen magyar határ menti területeket. Számos területen meg lehet volna kérdezni a lakosságot, hogy hova akarnak tartozni, de ez csak Sopronban történt meg. A békediktátum csak papíron garantálta a magyarok jogait. Az elcsatolt területeken azóta is csak sorvad a magyar kisebbség. Van olyan akit tényleg nem zavar, hogy eltűnik a palócok ízes nyelvjárása vagy a székelyek sajátos humora? Tegyük fel hogy újabb fegyveres konfliktusba sodródik az ország és területeket csatolnak el, Romániához kerül Debrecen. Lerománoznánk akkor a debrecenieket is? – vetette fel. Kitér arra is, hogy a területi veszteség az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot is sokkolta, mint mondta,  gyakorlatilag nulláról kellett az országot újraépítenie gróf Bethlen Istvánnak, senki nem hitte, s most mégis itt vagyunk.