Felszentelték a Három falu templomát a Felső-Mátrában

Hétfőn szentelték fel Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló újjáépített, közös templomát, a Szent István király templomot, közismert nevén a Három falu templomát. A Felső-Mátra legöregebb temploma Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült, alapkövét 1938-ban helyezték el a három falu közötti Sztepán-réten, s 1942-ben szenteltek fel. 

A templom három falu számára készült, azonban azok nem tudtak megegyezni, hol épüljön, így az egri érsekség úgy döntött, mindhárom falutól egyenlő távolságra legyen. Az építmény állapota mára leromlott. A helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat vette kezébe a rekonstrukció irányítását. Az újbóli templomszentelésen Kaszaláné Szabad Judit, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre elnöke köszönetet mondott a felújítás segítőinek. Kiemelte a Miniszterelnökséget, elsősorban Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárt, aki lehetővé tette, hogy a szükséges költségek rendelkezésre álljanak. A kivitelezéshez még hiányzó kiadások fedezéséért pedig az egyháznak jár a köszönet, tette hozzá.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a Három falu temploma szimbolikus jelentőségű az itt élő szlovákok számára, hiszen az első hely volt, amely lehetővé tette a szentmiséken való találkozásukat. 

– A XVIII. században a Felső-Mátrát benépesítő szlovákok számára az Úristenbe vetett mély hit segített megküzdeni az ide érkező telepesekre váró nehézségekkel, s így volt ez később is. A II. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság kétharmada áttelepült az akkori Csehszlovákiába, de a számában megfogyatkozott szlovák közösség a mai napig formálója a községek életének. Példát mutatnak arra, hogyan kell fennmaradnia egy közösségnek. Amikor elkezdték felújítani a templomot, semmi nem úgy alakult, ahogyan tervezték, hiszen a történelmi épületeknél végzett munkálatok során mindig érik előre nem látott meglepetések az építőket. Megtisztelő bizalomról tanúskodik, hogy ekkor a helyiek megkeresték az Országos Szlovák Önkormányzatot, és a hivatalunk munkatársai örömmel segítettek a megoldásban – foglalta össze Hollerné Racskó Erzsébet.

 A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre 2022-ben a Miniszterelnökségtől 70 millió forint támogatást kapott a templom felújítására. A közbeszerzési eljárás időigényessége miatt a területet 2023. június 12-én adták át a kivitelezőnek, aki azonban a feltárás során olyan állapotokat talált, amelyek miatt át kellett gondolni az eredeti terveket. Ilyen volt a torony és a födém rossz állapota. Félő volt, hogy a torony megroggyan, illetve a födém beszakad. Ezért ezeket az elhárító munkákat kellett először megkezdeni. Ezek a többletmunkák természetesen időveszteséggel jártak, így a tényleges munkák időpontja csúszott. A tervek szerint cserélni kívánták a tető héjazatát, a torony külső burkolatát, a bejárat fölötti és a karzaton lévő ablakokat, valamint a csapadékelvezető csatornákat. Felújításra szorult a tornyon lévő kereszt, a villámvédelmi rendszer és a bejárat fő homlokzata, ami már folyamatosan omlott. Szintén le kellett cserélni a kőpillérek fölött lévő fedést. Plusz munkaként letakarították a teljes födémről a szigetelésnek használt sarat, amely helyett új szigetelést kapott a födém, amire deszka járófelületet készítettek. Továbbá felújíttatták a bejárati ajtót. A munkálatok elhúzódása miatt az eredetileg tervezett 2023. decemberi befejezés 2024. március 31-re csúszott. Húsvétra végül megtörtént a felújított templom műszaki átadása.

Dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, országgyűlési frakcióvezetője a templomszentelésen Márai Sándor írót idézte: neveljük a lelkünket kérlelhetetlen igényérzetre.

– Ebben a pragmatikus, gyorsan változó világban is törekednünk kell a lelki feltöltődésre, az őseinktől örökölt keresztény értékrendünk, kultúránk, civilizációnk megerősítésére. Azért van erre szükség, mert a nyugati civilizációban olyan hanyatló fázist látunk, amely spirituális válságot okoz. Az emberiség által létrehozott civilizációk minden esetben vallási talapzatra épültek. Ha ezt a fundamentumot elhanyagoljuk, akkor az porladni kezd, s a felépítmény is könnyen összedől. Küldetésünk megőrizni azt a keresztény értékrendet, hitvilágot, mint alapot, amit az eleink hagytak ránk. Csak akkor tud egészségesen és jól működni egy állam, ha ezen a talapzaton nyugszik. A magyar kormány 2010-től kezdődően a Kárpát-medencei magyarság számára mintegy 3200 templomot újított fel, 200 új templom építését segítette, ötszörösére emelte az egyházaknak szánt támogatást. Miért költ a kormány ennyi pénzt erre? Mert megtanultuk: a közösség ereje a hitében, a lelkiségében rejlik – emelte ki dr. Simicskó István.

– Augusztus 20-án ünnepeljük a Szent István király alapította keresztény magyar állam születésnapját. A történelem folyamán ez a stabil, keresztény alapokra épített magyar állam gyakorlatilag 500 éven át legyőzhetetlen volt. Rengeteg támadás és baj érte, de mindig sikerült megóvni a szabadságunkat, a szuverenitásunkat. A 1526-os mohácsi csatavesztés óta megtanultuk, hogy folyamatosan küzdenünk kell a szabadságunkért. Megtanultuk, hogy a szabadságot nagyon könnyű elveszíteni, de nagyon nehéz visszaszerezni. Magyarország szuverenitását 1990 hozta el ismét. Óriási kincs ez, amit meg kell őrizni. Látjuk, milyen változások vannak a világban, milyen veszélyek leselkednek minden nemzetre. Ha a hagyományainkat, a kultúránkat nem őrizzük meg, akkor nincs jövőnk – hangsúlyozta dr. Simicskó István.

A templomot dr. Csizmadia István, az Egri Főegyházmegye főesperese szentelte fel, és áldotta meg. Az ünnepségen több más zeneszám mellett Mozart Requiemjét hallhatták a templomot zsúfolásig megtöltő hívek a Kőbányai Szent László-, továbbá a Szent Alberik Kórus, illetve az István Király Operakórus tagjai, valamint a kiegészített Caritas Collectio Kamarazenekar előadásában. Vezényelt Somogyváry Ákos karnagy. Szólót énekelt Kővári Eszter Sára, Heim Mercedes, Komáromi Márton és Jekl László.