Nagyrédén már nem is számolják, hányadik volt az idei szüreti felvonulás

Augusztus 30–31-én rendezték a Nagyrédei Szüreti Napokat, amelynek természetesen elmaradhatatlan eleme volt a szüreti felvonulás. Az évek óta megszokott programdömping pénteken este vette kezdetét a Molnár József Közösségi Színtér nagytermében Babiczki László gyöngyössolymosi borász borkóstolójával. A zamatos nedű ízleléséhez az alaphangulatot a Jász Banda muzsikája adta. Ezalatt megnyílt Sebők Attila festmény- és ceruzarajz-kiállítása is. Szombaton reggel főzőversennyel indult a nap. A fakanál mestereinek Csépke Laci zenéje adott ihletet a tökéletes étkek főzéséhez. Délelőtt nyitották meg az I. Nagyrédei Bor- és Katonadal Fesztivált is annak alkalmából, hogy idén tízéves a Nagyrédei Férfi Dalárda. 

Mint megtudtuk, a dalárda a helyi művelődési ház kulturális csoportjaként 2014. szeptemberében alakult meg közösségi kezdeményezésre. Elsősorban a férfi virtus és énekes hagyományok – bor-, betyár- és katonadalok, mulatók, bujdosók és pásztornóták – megismertetését tekintik feladatuknak. Céljuk a magyar paraszti népzenei hagyományok szépségének a bemutatása és megszerettetése, hogy az újra közösségteremtő erőt jelentsen, és a mindennapi élet szerves részévé válhasson. Emellett örömmel mutatják be más népcsoportok, települések dalait is. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) arany minősítésével rendelkeznek. Heves- és a szomszédos vármegyék mellett már romániai fellépésekkel büszkélkedhetnek. A  szombati nagy sikerű fellépésük után a vastaps mellett a köszöntések sem maradtak el, a hatalmas születésnapi tortából valamennyi jelenlévőnek jutott kóstoló. A kórusok fellépése közben már indultak a kézműves-foglalkozások is, a fafaragás, az agyagozás. 

Dél után egy órával elindult a szüreti felvonulás, hogy Nagyréde egy részét körbejárva hívjon ünneplésre mindenkit. Nagyréde és a szőlő, a bor ugyanis évszázadok óta összetartoznak. Már a település első okleveles említésekor, 1275-ben némi szõlõkultúra is szerepel az egri káptalan határjáró oklevelében. A falu gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a XVI. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is. A XIX. század végén a Mátraalján tomboló filoxéra teljesen elpusztította a falu szőlőterületeit. A XX. század elején azonban már újra a szőlőművelés került előtérbe az újratelepítéseknek köszönhetően, ezen belül is a szőlőoltvány-termelés vált meghatározóvá. Siposné Fodor Judit polgármester elmondta, hogy a legutóbbi évtizedekre komoly hatással volt, hogy a téeszt annak idején felszámolták. 

– Az egy új helyzetet teremtett Nagyrédén a szőlőtermelésben is. De a szőlőbirtokosok jelenleg is szüretelnek. Onnan jönnek sokan ide most is egy kicsit szórakozni, majd mennek vissza dolgozni, mert a szőlő az nem vár. Ma már igazából nem is tudjuk, hányadik ez a mostani szüreti felvonulás. A jó hangulat a fontos, az viszont mindig megvan. A szervezésben most is az önkormányzat képviselő-testülete és a művelődési házunk igazgatója vett részt – mondta Siposné Fodor Judit.

A szüreti felvonulást lovas hölgy vezette fel, aki mögött hagyományosan nagyközség Szent Imre Borlovagrendjének tagjai vonultak Nagyréde zászlajával, a polgármestert kísérve. A menetben többek között a képviselő-testület, az óvoda és iskola mellett számos hagyományőrző szervezet tagjai, kórusok vonultak népviseletben, korhű öltözetben.

A továbbiakban a közösségi színtér parkjának színpadán Lakatos Dóri és Dézsényi Zsófi magyar nótákat, sanzonokat, retró dalokat énekelt. Ezután a Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompánia betyárparádéját tekinthették meg kicsik és nagyok. A koraesti koncerteken Sipos F. Tamás, az A’la Carte együttes, majd az Ocho Macho lépett fel. A szüreti napok szombati záróprogramjai a tűzzsonglőrshow, valamint utcabál Balyi Attilával.