Több ismeretre és kevesebb óraszámra is igény van

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is részt vett a Nemzeti Pedagógus Kar egri konferenciáján. Az eseményt megelőzően lapunknak elmondta, a kormányzat számára nagyon fontos partner a Nemzeti Pedagógus Kar.

- Nagyon sokféle civil szakmai szervezet működik, amelyeket pedagógusok, iskolák, egyes régiókban fenntartók hoztak létre. A kormányzat egy olyan hangot szeretett volna jogerőnél fogva kialakítani, amelyik nem pusztán munkaerőpiaci, nem fenntartói szempontból, nem az állam oldaláról, hanem a Nemzeti Pedagógus Kar oldaláról tud véleményt formálni köznevelési, szakképzési, de akár felsőoktatási kérdésekben. Én úgy gondolom, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar ezt a funkcióját az elmúlt évtizedben betöltötte. Abban bízunk, hogy a következő évtizedekben még jobban el tudja látni ezt a feladatát, erősebb lehet a hangja a médiában is, és akár a kormányzatnak, akár más társadalmi szereplőknek az oktatásról a véleményét, a fejlesztés javaslatait továbbra is meg fogja tudni fogalmazni – fejtette ki Maruzsa Zoltán.

Az államtitkár elárulta, a szervezettel a legtöbb egyeztetés mindig az aktuális jogalkotási kormányzati feladatok körül van. Ilyenek voltak a mobiltelefonok iskolai használatával kapcsolatos ügyek. Év elején a pedagógus béremelés végrehajtásának a mikéntje is kérdés volt, a kar is markáns javaslatokat fogalmazott meg. A szervezet részt vett a pedagógusok miniszter által elrendelt tíz órás továbbképzésének tartalmi kialakításában is. Együttműködnek minden olyan kérdéskörben, ami az oktatási rendszer egészét érinti, kérik a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét, segítségét.

Maruzsa Zoltán szerint minden anyag mozgásban van egészen addig, amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik. A kormányzati dokumentumok is változnak, a javaslatok is mindig több irányból érkeznek, ezekből gyúrnak össze szöveget. Nincs olyan dokumentum, ami a megszületésétől a Magyar Közlöny állapotig ne esne át többféle változáson. Ennek egyik alakítója mindig a Nemzeti Pedagógus Kar.

A következő évtizedben sok pedagógus megy majd nyugdíjba, ezért érdeklődtünk Maruzsa Zoltántól, hogyan készül föl erre a minisztérium. Az államtitkár szerint a nyugdíjba menetel sosem váratlan esemény, ráadásul a munkatársaik jelentős része a Nők 40 kedvezményből fakadóan akár 58-60 évesen is nyugállományba vonulhat. Úgy gondolja, a kormány hozott olyan intézkedéseket, amelyek a munkabér, illetve a nyugdíj együtt folyósítását igen kedvezővé teszik. Ezzel azt érték el, hogy bár sokan nyugdíjba vonulnak és viszonylag fiatalon teszik ezt, de nagyjából a felük marad, és még hosszú évekig számíthatnak a munkájukra. Emellett jelentős béremelést hajtottak végre január elsejétől, amelyet folytatnak 2030-ig, ennek köszönhetően pedig a pályára újonnan belépők számaránya is jelentősen elkezdett emelkedni. Maruzsa Zoltán szerint az utánpótlásbeli problémákat ezzel a két intézkedéssel, a rátermett nyugdíjasok benntartásával és a pályakezdők számának a megerősítésével megoldották.

Kérdésünkre, hogy a fiatalabb generációk esetleg a bérnél fontosabbnak tartják a munkahelyi hangulatot, illetve a szabadságot, valamint a kevesebb munkát, s erre hogyan tudnak reagálni, azt válaszolta, valóban más a fiatalok attitűdje. Néhány évtizeddel ezelőtt egy állami foglalkoztatásban azt lehetett mondani, hogy valakinek nyugdíjas állása van.

- Ez húsz-harminc ezelőtt valószínűleg jóval nagyobb biztonságot, vagy akár vonzerőt jelentett a munkavállaló számára, mint manapság. Pontosan ezért is vezettünk be egy teljesítményalapú bérezést, egy jóval rugalmasabb sávos bérstruktúrát, ami az ilyen jellegű béralkukra lehetőséget biztosít. A munkavállaló és a munkaadó jobban megtalálja a számítását, nem egy jogszabály mondja meg azt, hogy Egerben, Sárospatakon, Gyöngyösön vagy Battonyán ezzel a papírral és ennyi tapasztalattal fix, hogy biztosan ennyit kell keresni bárkinek, hanem ez tényleg munkaadó és munkavállaló között egy jóval nagyobb rugalmasság mentén tud eldőlni – mondta Maruzsa Zoltán.

A diákok által igényelt tananyagcsökkentésre, átalakításra vonatkozó kérdésünkre az államtitkár azt válaszolta, sokféle impulzus éri a kormányzatot, hozzá folyamatosan olyan megkeresések érkeznek, hogy még minek kellene benne lennie a tananyagban, s mit kellene még megtanítani.

- A köznevelés világa az egyetlen olyan helyszín, ahol lényegében mindenki sok évet tölt, 16 éves koráig egészen biztosan az iskolapadban tölti az életét. Ezért van nagy társadalmi nyomás arra, hogy mi minden kerüljön be a tananyagba, és nyilván van egy ellenhatás is: az érintettek, fiatalok, diákszervezetek jó esetben tananyagcsökkentéseket szoktak megfogalmazni. Az az oktatási kormányzat mindenkori felelőssége, hogy amikor Nemzeti Alaptantervről, óraszámokról vannak egyeztetések, viták, hiszen meghatározott időközönként ezeket felül kell vizsgálni, akkor ezekből az ellentétes irányú javaslatokból igyekezzünk valamit összegyúrni. A NAT 2020-ban módosult utoljára, akkor egyébként jelentős tartalom- és óraszámcsökkentés is megvalósult – magyarázta Maruzsa Zoltán.

A köznevelésért felelős államtitkár elárulta, jövőre elkezdődik a NAT felülvizsgálata, hiszen ötévente ezt a jogszabály előírja. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamat 2025-ben le is zárul, hiszen az utolsó felülvizsgálat 2017-ben kezdődött és a módosítás 2020-ban történt meg. Elhúzódó folyamat, a végeredményt majd meglátják.