Elkészült a több mint 13 milliárdos fejlesztés, megoldódott Verpelét vízellátása

Még 2022 és 2023 nyarán is gondot okozott a verpelétieknek az aszályos nyár, akkoriban félő volt ugyanis, hogy előfordul, nem folyik ivóvíz, a megnyitják a csapot. Mára ez a probléma megszűnt egy közel 14 millió forintos beruházásnak köszönhetően melyet október végével zárt le az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. A projekt részeként már 2023 tavaszán dolgoztak a verpeléti víztározó medencéken. A beruházásra azért volt szükség, mert a meglévő hálózat már nem volt képes ellátni a településeket megfelelő mennyiségű ivóvízzel, emiatt aztán a fokozottan terhelt időszakokban komoly vízhiányok léptek fel a városban. Még 2022-ben például egy éjszakai csőtörés után másnap délutánra volt csak víz Verpeléten. Az ötven-hatvan éves csőrendszer meghibásodásakor lajtos kocsikkal hordták a vizet. Volt olyan eset, hogy az óvodából is haza kellett küldeni a gyerekeket és a központi konyhán sem tudtak főzni. A nagyon meleg nyarakon – mint a tavalyi, és az idei is volt – közel ötszáz köbméter körül van a város napi fogyasztása.

A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források előteremtése érdekében - szorosan együttműködve a térség országgyűlési képviselőivel, a Nemzeti Vízművek iránymutatásával, a korábbi NFP-vel konzorciumban - pályáztak KEHOP konstrukció keretében. A sikeres pályázat révén, a Magyar Állam koordinációjában 13,5 milliárd forint Európai Uniós forrás felhasználásával összesen több, mint 70 kilométer teljesen új regionális hálózat épült a kapcsolódó létesítményekkel (nyomásfokozók, tárolómedencék, üzemirányítási rendszer,) együtt, amellyel mintegy 30 település stabilabb vízellátása valósult meg.

– Az újítások után üzemzavar esetén is, gond nélkül ellátható tiszta vízzel Verpelét – akár is 2-3 napon keresztül is – mondta el a portálunknak Farkas Sándor polgármester, aki örömét fejezte ki a beruházás megvalósulásával kapcsolatban.

Az ivóvízellátás biztonságát szolgálja a beruházás

A vízellátást a térségben nehezítette Északkelet-Magyarország speciális vízrajza, a vízigények és a rendelkezésre álló készletek tér- és időbeli különbségei, a vízbiztosítási lehetőségek szűkössége, egyben sokszínűsége, a vízbázisok évtizedekkel ezelőtti jelentős mennyiségi és minőségi terhelése (ipari és mezőgazdasági szennyezés), a klímaváltozás eddigi érezhető hatásai (elhúzódó aszályok, villámárvizek, felmelegedő nyersvizek), a jövő kihívásai (növekvő és csökkenő vízigények együttes jelentkezése, energiafüggőség) megkövetelik, hogy a térségben sokszor egyedi technológiákat alkalmazzanak a szolgáltatás biztonságának fenntarthatósága érdekében. Egyébként az ÉRV tájékoztatása szerint 1960-as években itt épült az ország első regionális vízellátó rendszere, amely aztán kiegészült felszíni vízgyűjtési és tározási módszerrel, és amely azóta is folyamatosan bővül, reagálva az újabb kihívásokra. Az ÉRV Zrt. a fennálló, illetve a jövőbeli problémákat elemezve, a kockázatokat értékelve, együttműködve az érdekelt felekkel fenntarthatósági és alkalmazkodási célokat fogalmazott meg, amelyeknek egyik lényeges eleme a regionális hálózatok további bővítése. A vízmennyiségi, illetve vízminőségi problémák kezelésének, valamint az ellátás biztonságának egyik lehetséges eszköze a települések többoldalú megtáplálásának a kialakítása, továbbá távolabbi vízbázisokból való kiszolgálása. A vízminőségi és vízmennyiségi gondokkal küzdő Verpeléti térség, a Parasznya-völgyi települések, valamint Kelemér-Trizs-Meszes térsége, továbbá a Miskolc körüli és a Kazincbarcikai agglomeráció növekvő vízigény-problémáinak megoldása érdekében komplex fejlesztési elképzelést dolgozott ki az ÉRV Zrt.

A projektben nem csak Verpelét, hanem a szomszédos vármegye régióinak vízellátása is fejlődött a hálózaton. Megvalósult:

• Meszes település hosszú távú üzembiztos Ivóvízellátásának érdekében szükségessé vált egy új távvezeték létesítése Szalonna Irányából Meszes településig. A fejlesztés keretében több mint 1 300 folyóméter, védőcsővel ellátott vezeték létesült, aknákkal, tűzcsapokkal.
• Trizs és Ragály települések biztonságos vízellátásának fejlesztése során több mint 4 500 folyóméter ivóvízvezeték épült, védőcsővel, aknákkkal, tűzcsapokkal, valamint közel 400 méter túlfolyó, ürítóvezeték és több 25 köbméteres medence, nyomásfokozókkal.
• Zubogy-Trizs rendszeren épülő medencék Parasznya és Ivóvízellátása térsége biztonságos érdekében, Sajókápolna- Sajólászlófalva-Radostyán-Parasznya-Varbó településeket érintően a fejlesztés részeként megvalósult egy kétszer 100 köbméteres tárolómedence, illetve több mint 6 700 méter ivóvízvezeték építése.
• Újharangod településrész hosszú biztonságos és minőségi vízellátása céljából szükségessé vált a regionális rendszerrel az összekötés. Ennek során több mint 7 ezer méter ivóvízvezeték, valamint udvartéri vezeték épült, illetve megtörtént a 24 méter magas, 25 köbméteres acél szerkezetű víztorony felújítása.
• A felújított Újharangodi víztorony Kelemér és Gömörszőlős települések biztonságos Ivóvízellátása érdekében a fejlesztés keretében megépült egy 25 köbméteres medence, nyomásfokozó és közel 6 ezer 500 méter ivóvízvezeték aknákkal, tűzcsapokkal.
• A stabil szolgáltatás érdekében megépült a Szentdomonkosi medencét a Bükkszenterzsébeti medencével összekötő távvezeték, több mint 7 ezer 400 méter  hosszúságban.
• Megvalósult a Bükkszenterzsébeti nyomásfokozó bővítése és kiépült 13 ezer méter távvezeték Sirok-Verpelét között. A Siroki vári medence kapacitásának növelése céljából megépült egy új, 300 köbméteres medence.
• A Verpeléti Vízmű területén kétszer 100 köbméteres tárolómedencével, továbbá két 250 köbméteres medencével bővült a magaslati tároló.