Nehéz felismerni a mai kor ragyogóit – egri állítás a Jézus Szíve búcsúk százéves történetéről

A mezőkövesdi Jézus Szíve búcsúk százéves történetéről nyílt kiállítás csütörtökön az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpontban.

A megnyitón az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatói és tanárai énekeltek, majd Tőkés György jezsuita szerzetes, arlói plébániai kormányzó idézte föl a búcsúk kezdetét. Mint mondta, a jezsuiták misszióba mentek a múlt század elején a matyó fővárosba, ahol felismerték, mit kell tenniük, hogy megállítsák a romlást az egyre inkább szétszakadó társadalomban. A kulcs a matyó népviselet volt, amelyet méltósággal viseltek a mezőkövesdiek, akik ragaszkodtak hagyományaikhoz. Viseletüket szerették megmutatni az ünnepeken. Ugyanakkor terjedtek a ruhákon a ragyogó rézrojt, a fémszálas díszek, giccsek – ezeket egyre drágábban adták a boltosok –, amelyek vásárlása családi tragédiákat is okozott. A jezsuiták észrevették az igazi értéket, amelyeket meg kell őrizni, a kincs hamis változatát pedig a ragyogóégetéssel – amit úgy szerveztek meg, hogy mindenki részt vett rajta – eltüntették. Tőkés kiemelte, minden nép népviselete, hagyománya fontos. Jézus ugyanis azt mondta, egy akol lesz és egy pásztor, tehát Krisztushoz tartoznak. Szerinte a mai világban fontos megtalálni Isten szavát, és elkülöníteni a mai kor ragyogóiétól, amelyeket nehéz felismerni, mert össze van mosva, mi az igaz és mi az, ami hamis.

Dr. Török László, a mezőkövesdi Jézus Szíve Plébánia plébánosa megköszönte, hogy Eger is fogadta a kiállítást és az érseki levéltár sok segítséget adott az anyag létrejöttéhez. A Matyó Múzeum által összeállított tárlathoz a jezsuita levéltár is sok dokumentummal járult hozzá. Kifejtette, a történelemben száz év nem nagy idő, Eger sokkal régebbi értékekkel van tele. A Jézus Szíve búcsúk Mezőkövesdnek jelentenek értéket és belátható időt ölelnek föl, hiszen szereplői fölismerik magukat, a felmenőiket, barátaikat a képeken. A búcsúk története javarészt a huszadik századot öleli föl, annak minden viszontagságával, fordulópontjaival. A jezsuiták működésével, iskolaalapításával, a világháború utáni talpra állással, amikor ünnepet adtak a városnak.

Törést okoztak az 1950-es évek, amikor a jezsuitákat internálták, a rendet feloszlatták. A mezőkövesdi templom az egyházmegyéé lett az 1960-as években, fiatal plébánia, ő a negyedik plébánosa. Ezután útkeresés következett, a rendszerváltozással az elsők között jött létre újra az egyházi iskola, majd következett az új templom felépítése. A Jézus Szíve búcsúkat – bár a létszám és a körmenetek útvonala az idők során változott ugyan, de – minden évben megtartották.

A kiállítás, amely tartalmaz dokumentumokat, fotókat, tárgyi emlékeket a száz búcsúi alkalomról, november 5-ig látogatható. Jövő nyár elején a 101. búcsút tartják majd Mezőkövesden, de a századik évfordulóját ünnepelhetik az első búcsúnak és a „kistemplom” fölépítésének.