Őskori lelőhelyre bukkantak a bélapátfalvi apátság feltárásán + fotók

Befejeződött a bélapátfalvi apátsági templom régészeti feltárása, kedden pedig művészettörténészek, régészek, műemlékvédelmi szakemberek látogattak el a templomba. Rákóczi Gergely, a Dobó István Vármúzeum régésze elmondta, az összes főpillért megkutatták, megtalálták az eredeti alapozások, amelyek a 14. századból származnak. Rábukkantak a szentély területén a diadalív alapozásaira, amelyek eddig ismeretlenek voltak.

- Már tudjuk, hogy teljesen eltérő támaszrendszere volt a főhajónak és a mellékhajóknak. Különösen az északi oldal pillérsora összetettebb, kötegelt pillérekre utalnak az alapok, fejlett gótikus támaszrendszer szellemében épültek. Ez érdekes, mert faragott köveket korábban Bozóki Lajos művészettörténész azonosított, amelyek hengeres alaprajzú, háromnegyed oszlopokkal bővített kötegelt pillérrendszerekhez tartoztak. A négyezeti pillér keleti első tagja 323 centis alapozási átmérőjű, ami vetekszik az egri várbeli székesegyház hatalmas támpilléreivel, s a jelenlegitől eltérő pillértípushoz tervezhették. A falpillérek kronológiáját határoztuk meg, illetve ezek viszonyát. A tégla pillér például eltér az összes többitől, ez alapján 19. századinak határoztuk meg, az alapozása viszont Árpád kori első periódusú, lekerített nyolcszög alaprajzú, további köríves magasítással és 14. századi négyzetes pillér állt rajta, amelyet átépítettek a 19. században – magyarázta Rákóczi Gergely, de a későbbi tanácskozáson nagy tanácskozás folyt arról, hogy vajon melyik pillér mikor épülhetett és hogyan tértek el az építők az első tervektől. Valószínűleg ugyanis keskenyebb mellékhajókat szerettek volna a tatárjárás előtt építeni.

Rákóczi Gergely megemlítette, hogy rábukkantak a második pillérhez csatlakozó szentélyrekesztő falra. Ez a keleti templomtér szerzetesek által használt szakrális terét elválasztotta a nyugati, laikusok által használttól. A köznép a szentélyt nem látta, valószínűleg volt az ő részükön egy népoltár. Azt nem találták meg, a barokk korban ugyanis elpusztulhatott a fallal együtt. A régész elmondta, a szentélynél a diadalív esetében belefalazott háromnegyed oszlop töredékre bukkantak, ez az Árpád kor utolsó szakaszában készült. Sok sírra is rábukkantak (bennük korhatáérozást segítő érmékkel, viseleti darabokkal), illetve alattuk őskori kultúrréteget tártak föl pattintott kőeszközökkel, kerámiákkal a középső neolitikumból.

- Az ásatás augusztus 11-én véget ért. Kerestük az alapító Kilit püspököt, de nem találtuk, a szentélybeli anomália fals kiértékelés eredménye volt, de így az őskori lelőhelyre rábukkantunk. A Nemzeti Múzeum révén geofizikai kutatások voltak, így derült fény az alapozásokra – mondta a régész. Hozzátette, készül majd tanulmány az új információkból és reméli, az új épületben lesz egy kiállítás a templom frissített történetéről.

Rudolf Mihály Ybl-díjas építész, tervező szerint a felújításra szánt idővel nem állnak jól, mert bonyolult a feladat. A tetőfedők és a bádogosok dolgoznak az ácsok után, hogy minél messzebb vezessék a vizet a falaktól, de ezzel lent és bent is lesz teendő. Kifejtette, újabb adalékot kaptak a feltárások révén a pilléralapozásokról, az elcsúszásról, a szentélyrekesztőről, amely révén a templomban két kilenc osztatú tér jött létre. Ezt be fogják mutatni a felszínen, hogy a látogatók megtudják, hogyan használták, milyen rend volt a liturgiák alatt. Rudolf Mihály szerint a bélapátfalvi templom sok analógiát mutat más ciszterci épületekkel.

Valter Ilona hatvan éve kezdte a templom környékét és a kolostort föltáró ásatásokat és kedden ő is ellátogatott Bélapátfalvára. Ő egyébként korábban is évente visszajárt első munkája színhelyére és tartotta a kapcsolatot az akkor segédkező emberekkel. Róluk külön fotógyűjteménnyel rendelkezik, azt is magával hozta Bélapátfalvára. A most végzett ásatásokba is bevonták.

- Rudolf Mihály elhozta a programtervet, örültem, hogy a barokk berendezésnek megmenekülnek, restaurálják őket és a szomszédos épületben kapnak helyet. Rákóczi Gergely is fölhívott, kérte, vállaljam el a konzulensi szerepet. Mivel nem tudtam rendszeresen eljönni, de ő küldött fényképeket, tisztában voltam minden történéssel. Ezt gyakoroltuk már egy másik kollégával is Jákon. Együtt gondolkodtunk és drukkoltam, hogy minden sikerüljön. Sok lényeges dolgot megoldott Gergely a templomépítés történetéről. Remélem azt is, végleg megoldják a vizesedés problémáját, ezzel mi is rengeteget kínlódtunk – fejtette ki Valter Ilona.

Őt sok meglepetést nem érte a feltárások után, csak remélte, hogy Rákóczi Gergely megtalálja a szentélyrekesztőt, amely ott ovlt, ahol lennie kell. Érdekesnek találta, hogy a déli hajó is el van rekesztve, ritkán fordult elő, hiszen jobbára a főhajót különítették el, ott kezdődött a szerzetesi kórus, a stallumaik, ott volt az ima, zsolozsma, ott hallgatták a misét. A sírokra is számított, ő kint talált 15-16 századi temetkezéseket. Amikor pap nélkül üresen állt, szakrális hely maradt az elhagyott templom, a helyiek ide temetkeztek.

– Nagy eredmény, hogy az alapokon keresztül szét lehet választani építési periódusokat, s, hogy mi lett belőle a barokkban, mi készült el a tatárjárás előtt. Csodás alaprajz lesz majd, sok mindenre ad választ. Látható lesz, hogy a barokk korban milyen rossz állapotban vette át a romot az építész, a mennyi mindent hozzátett. Tisztelem az építészt, hiszen nem üt el, nem hivalkodik az általa épített boltozat – mondta Valter Ilona.

Szerinte még érdekes volna megtalálni a gazdasági épületeket, amelyeket a keleti részen sejtettek, hiszen az alaprajzon egy külön átjáró van a kolostorból oda. Helyette csak a keménycserép gyár rozoga kemencéje került elő. Talajradarral meg lehetne nézni, de nem ez a legfontosabb.

– A lényeg, hogy rendbe rakják a templomot, hogy a kolostorral együtt méltó legyen Bélapátfalvához és a műemlékvédelemhez. Isteni ajándék megérni, hogy életem első munkájába 60 év múlva bekapcsolódhatok újra, s a fiatal régész, Gergely igényt tart arra, hogy együtt gondolkozzunk. Bozóki Lajossal együtt dolgoztunk a műemlékeseknél, kitűnő művészettörténész. Háromszáz faragott követ találtam a kolostorban, ő dolgozta föl őket, járt ide rendszeresen, sok dolgot megfigyelt, ő pedig a falkutatásban tud segíteni. Ha ő két bottal is lejön, én pedig csak egy bottal járok, én is elcsoszogok. Várom, hogy megújuljon a templom, biztosan nagyon szép lesz – fogalmazott Valter Ilona.