2024.07.25. 20:50
Egy baleset után választotta az orvosi pályát Bandi doktor
Dr. Ócsai András, Pély egykori doktora negyven éven át dolgozott a falujában – sokszor napi tizenhat órát –, és 2008-ban ment végleg nyugdíjba. A rendszerváltozás után három cikluson át volt önkormányzati képviselő és alpolgármester, dicsekedni nem szeret, de mások elmondták, hogy a nevéhez mennyi kezdeményezés fűződik, írja az orvost bemutató cikkében a Szabad Föld.
Ócsai András doktort sokan tisztelik Pélyen
Forrás: Szabad Föld
- Falusi orvos szeretnék lenni - ezzel a címmel 1967 áprilisában jelent meg Hárs György tollából az a cikk a Szabad Földben, amely az akkor ötödéves orvostanhallgatóról, a pélyi Ócsai Andrásról szólt. Bandi doktor aztán egy év múlva, a végzés után hazatért, és negyven éven át gyógyította, sok hasznos tanáccsal is ellátva szülőfaluja lakóit. S a nyolcvanéves nyugalmazott orvos ma sem mehet úgy végig az utcán, hogy meg ne szólítsák - idézi fel nemrégiben megjelent cikkében a Szabad Föld.
"Kilencéves korában baleset érte, eltört a combcsontja. Nagyon megfigyelte, mit tesznek vele az orvosok, akkor gondolt először arra, hogy de jó lenne orvosnak lenni. A kórházból hazatérve még tíz hétig volt gipszben, a leckét az osztálytársai hozták az iskolából, alig várta, hogy újra mehessen. A nyolcadik osztály után felvették az egri Dobó István Gimnáziumba, különösen érdekelte a biológia, de a humán tárgyak is vonzották, az orosz mellett latin nyelvet tanult. A falujában ösztöndíjat ajánlottak neki, ha egyetemre jelentkezik, nehezen tudott választani az agrármérnöki, az állatorvosi és az orvosi pálya között. A legnehezebbnek az utóbbi tűnt, de úgy gondolta, megpróbálja. És elsőre sikerült" - idézi a múltat Dulai Sándor cikke.
Szerepeltem a Négy lány egy udvarban című filmben is, amelynek a főszereplője Törőcsik Mari volt, aki Pélyen született, és már akkor büszke volt az egész falu rá. Hozzám mindig odajött a forgatás végén, és Bandikának szólított – a többiek csak néztek
- idézi fel a doktor.
– Mindig szerettem az idős embereket – mondja –, és ők megérezték ezt. Bánsági István doktor, Pista bácsi volt előttem évtizedeken át a falu orvosa, akit példaképemnek tekintettem. Sikerült a házánál emléktáblát elhelyezni, ami méltatja a munkásságát, nagyon megérdemli. Az ő idejében és azután is, hogy én idekerültem, egy falusi orvos munkája még egész más volt, mint ma. Nem volt MR, CT, nem küldhettük mindennel szakrendelésre a betegeket, magunknak kellett dönteni úgy, hogy meghallgattuk a bajaikat – ha kellett, a lelkieket is –, s persze alaposan megvizsgáltuk őket. Igyekeztünk segíteni a legjobb tudásunk szerint, de mindenkit sajnos nem lehetett meggyógyítani, ahogy most sem lehet - mesélte a Szabad Földnek az idős orvos.
