2005.03.07. 00:00
Tüntető nőknek köszönhetjük
Ezernyolcszázötvenhét március 8-án az elnyomott New York-i varrónők az utcára vonultak. Egyenjogúságot és emberibb munkakörülményeket követeltek.
[caption id="" align="alignleft" width="193"] Nőjogi tüntetés Budapesten, az Országház előtt az 1910-es évek elején. A hölgyekre kardos rendőr felügyel.
[/caption]A nemzetközi nőnap születési éve 1857. Ebben az esztendőben vonult New Yorkban utcára negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő. A megmozdulás a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért szerveződött. A hölgyek világméretű megünneplésének gondolata először a századfordulón merült fel. A Nemzetközi Munkásszövetség 1860-ban fogadta el a gyengébb nem hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot.
Magát a nőnapot 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára tették világméretűvé. Három esztendőre rá az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nőknek. A megmozdulás az akkor használatos Juliánusz naptár szerint február 23-án, míg a Gergely-naptár alapján március nyolcadikán történt. Az oroszországi események után lett hivatalosan e dátum a nemzetközi nőnap. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a gyengébb nemet.
Mi valósult meg az elképzelésekből?
Az európai nőknek csupán a nyolc százaléka dolgozik ma vezető pozícióban. Az Egyesült Államokban ez 13,6 százalék, míg Japánban például csak 0,4 százalék.Ország / Vezetők között nő (%)
Svédország 11
Ausztria 5
Franciaország 5
Belgium 5
Olaszország 3
Magyarország 2
Németország 1
Dánia 0
Ország / Vezetők között nő (%)
Svédország 11
Ausztria 5
Franciaország 5
Belgium 5
Olaszország 3
Magyarország 2
Németország 1
Dánia 0 Nőjogi tüntetés Budapesten, az Országház előtt az 1910-es évek elején. A hölgyekre kardos rendőr felügyel. -->