Egekbe szökhetnek a gázárak

[caption id="" align="aligncenter" width="300"] fotó: Kallus György
[/caption]

A következő években 20-30, ebből az idei esztendőben 10-12 százalék közötti lakossági gázáremelést tartanának indokoltnak a reggel.hu által megkérdezett gazdasági szakértők. A mostani fogyasztói ár ugyanis mintegy 50-60 százalékkal alacsonyabb a behozatali árnál, ami hosszabb távon nem tartható. Ráadásul júliusban tovább drágulhat a földgáz.

Tarthatatlan a hazai ár- és kompenzációs rendszer – mondta el a reggel.hu-nak Forian-Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. elemzője. Jelenleg ugyanis mindenkinek, tehát a legtehetősebbeknek is alanyi jogon jár az állami támogatás. A mostani rendszerben az állami támogatások kétharmadát azok kapják, akiknek az átlagosnál magasabb a jövedelmük. A legszegényebbek gázfogyasztása általában 1 000 és 1 200 köbméter között van, ezért az ő állami támogatásuk nem tesz ki nagy részt. Jelenleg a gázfogyasztás 1 500 köbméterig terjedő részére 22 forint, az 1 500 és 3 000 köbméter közötti fogyasztásra 17,79 forint, a 3 000 köbméter fölötti részre pedig 4,15 forint az állami támogatás. A kompenzációs alapot a Mol Rt. által befizetett bányajáradékok képezik.

A gond az, hogy kevesebb pénz érkezik az alapba, mint amennyit a támogatásokra ki kell fizetni – ecsetelte a reggel.hu-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Ezért a hiányzó összeget a költségvetésnek kellene kipótolnia, ami tovább rontaná az államháztartás helyzetét. Emiatt valószínűsíthető, hogy a kormánynak át kell alakítania a kompenzációs rendszert úgy, hogy csak az átlag alatti jövedelmű családok gázfogyasztását támogassák. Az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkező családoknál pedig a teljes árat érvényesítenék, ami 40-50 százalékkal lenne magasabb a mostaninál.

A lakossági földgáz árának alakulása

(nettó átlagár, forint/m3)

2003. január: 40,7

2003. május: 45,6

2003. október: 42,7

2004. január: 46,7

2005. január: 15. 49,2

2005. augusztus: 49,6

2006. január: 49,6

forrás: Magyar Energia Hivatal

A kompenzációs rendszer rászorultsági alapon való átalakítása mintegy 80-100 milliárd forintos megtakarítást jelentene az államnak. Kérdés azonban, hogy felvállalja-e ezt az igen népszerűtlen lépést a kormány, illetve ha igen, akkor milyen ütemben valósítja az meg. A szakértők szerint nehezen képzelhető el 10-12 százalékosnál nagyobb mértékű egyszeri emelés. Ezzel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter egy gazdasági fórumon nemrégiben azt mondta, hogy a kompenzációt nem egyszerre, hanem két-három lépcsőben szüntetik majd meg.

Kóka János gazdasági miniszter tavaly augusztusban azt nyilatkozta, hogy olyan rendszert kell létrehozni, amelynél "nem nyúlnak bele az árakba, hanem mindenki megfizeti a nyersanyagok világpiaci árát", a rászorultak pedig segítséget kapnak. Ennek megítélésében pedig az önkormányzatok a legilletékesebbek, ezért várhatóan a jövőben ők döntenének a támogatásokról.

A lakossági gázár emelkedése hatással van az infláció alakulására is. A gázár 12 százalékos emelése közvetlenül 0,3 százalékkal növelheti az inflációt, de összességében mintegy 0,5-0,6 százalékkal növelheti a pénzromlás mértékét, mivel a gázáremelés hatása továbbgyűrűzik más területekre is – véli Forián-Szabó Gergely. Az elemző szerint 4 százalékra gyorsulhat az infláció decemberre, ha  kormány valóban bevezeti az egységes 20 százalékos áfakulcsot. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője ugyanakkor decemberre 3-3,5 százalékos inflációt jósol. Barcza György, az ING elemzője szerint jövő januárra a 4,5-5 százalékot is elérheti az infláció mértéke. Amennyiben nem változtatják meg a 15 százalékos áfa kulcsot, akkor az elemző 4 százalékot jósol.

2003. január: 40,7

2003. május: 45,6

2003. október: 42,7

2004. január: 46,7

2005. január: 15. 49,2

2005. augusztus: 49,6

2006. január: 49,6

forrás: Magyar Energia Hivatal fotó: Kallus György -->