Bölcsődei megszorítások

Számomra úgy tűnik, a „nem megszorítások” kormánya (a megszorítások kora ugyanis – mint tudjuk – a szocialisták leváltásával lejárt), amely vég nélkül áll elő a legkülönbözőbb „nem megszorításokkal”, most az amerikai filmgyártás azon, igencsak régi felfedezését is alkalmazza, hogy állatokra és gyermekekre alapozni biztos kasszasiker. És ha azt e pillanatban bajos is lenne megmondani, mindez így lesz-e a bármennyi pénzt elnyelni képes államkassza esetében is, tény, hogy az Orbán-kormány a sokak által csak afféle újabb sarcnak tartott ebadó bevezetése után ez idő tájt a bölcsődei ellátás fizetőssé tételén gondolkodik. Amennyire az ezidáig nyilvánosságra került elképzelésekből tudni lehet, a leendő térítési díjak megállapításánál a családok egy főre eső nettó jövedelmét tervezik majd figyelembe venni, mondván, ezáltal sokkal igazságosabb lesz a tehervállalás, ugyanis a jobb módú szülők – értelemszerűen – nagyobb anyagi áldozatot tudnak hozni a bölcsődei szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás során, mint azok, akik kevesebb pénzből kénytelenek megélni. Ami persze, erős csúsztatás, hiszen most az ingyenességet akarják eltörölni, no, de nézzük meg inkább a számokat, azoknál amúgy sem beszédesebb semmi... A tervek szerint a fizetendő térítési díj a csakis a gondozást igénybe vevő családok esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem 20, az étkezést is magába foglaló szolgálatatásnál 25 százaléka lenne. Mindez egészen konkrétan azt jelenti, hogy míg a koponyánként 35 ezres nettót felmutató családoknak hónapról hónapra 7, illetve 8750 forintot kellene kifizetniük, addig ott, ahol 50 ezer jut egy-egy személynek, 10 vagy 12.500 forintot.

Hogy aztán ezek a pénzek soknak, kevésnek vagy éppenséggel reálisnak  tekinthetők-e, abba magam most nem szeretnék belemenni, vitathatatlan azonban, hogy mondjuk egy olyan háromtagú családban – és ilyenből van egynéhány ebben az országban –, ahol egy-egy hónapban bruttó 150 ezer forintból kell kijönni (az apa bruttó 150 ezret, azaz nettó 108 ezret keres, ehhez jön még a 12.000 forint családi pótlék, a munkanélküli anya viszont már semmit, mivel az álláskeresési támogatás csupán 90 napig járt), az a különben hitványnak tűnő 8 vagy 10 ezer forint irgalmatlanul nagy összeg tud lenni. A történet egyébként nemcsak, sőt, nem elsősorban a családok ezreit közvetlenül érintő újabb „nem megszorítás” miatt izgalmas, hanem mert az a képmutató kormánypárti magatartás, amelyet egyebek mellett   a benzin és a gázolaj jövedéki adójával kapcsolatos álláspont esetében is megtapasztalhattunk, a bölcsődei térítési díjaknál is tetten érhető. Amikor ugyanis az elmúlt esztendő elején az akkor hatalmon lévő szocialista párt kacérkodott azzal a gondolattal, hogy véget vet az állami (önkormányzati) bölcsődék ingyenességének, a Fidesz rettenetesen fölháborodott a dolgon, mivel ez az intézkedés – ahogy azt a ma a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtikáraként tevékenykedő Soltész Miklós akkor megfogalmazta – „a gyerekvállalási kedv ösztönzése helyett tovább csökkentené a születésszámot”, arról már nem is beszélve, hogy „a bérből élő adófizetők további sarcolása megengedhetetlen”. Igen, akkor ez így volt. A fülkeforradalom azonban alapjaiban változtatta meg a világot. Ma – gondolom – a bölcsődei térítési díjak kifejezetten használnak a gyermekvállalási hajlandóságnak, és az adófizető polgárok is örömmel állnak elébe az újabb és újabb sarcolásnak. Úgyhogy semmi gond, vidám az élet!

P. S.: E sorok megszületése után érkezett a hír, miszerint az országgyűlés elfogadta, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a fenntartó a gondozásért úgynevezett személyi térítési díjat állapíthasson meg, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet. Mint kiderült, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete továbbra se ért egyet a döntéssel, amely ellen tiltakozni kíván.