2010.01.27. 11:16
A halálos futószalag
Halálos kimenetelű üzemi baleset történt hétfőn délután a mátraderecskei téglagyárban. Az ott dolgozók beszámolója szerint a férfi holttestét egy futószalagnál találták meg.
A vizsgálatok tartanak, még nem tudni, pontosan mi okozta a tragédiát. A recski illetőségű középkorú áldozatot sokan ismerték és szerették. Mondják, életvidám, segítőkész ember volt, aki keményen dolgozott családja boldogulásáért.
Míg próbáljuk összerakni az innen-onnan megszerzett információkból a baleset körülményeit, beleolvasunk a cikkhez kapcsolódó hozzászólásokba is. A sorokból, a gyászon kívül, itt-ott keserű düh árad. Egy kolléga írja: „Nem tudom leírni, amit érzek, mert csak a döbbenet van! Az a szomorú, hogy egy pillanatra lehajtjuk a fejünket, és menni kell megint dolgozni, mert a tulajdonos jól tudja, ebben a térségben is nehéz munkát találni, és ezt maximálisan ki is használja!”
Ebben a pár mondatban minden benne van. Aki manapság elmondhatja ebben az országban, hogy még van munkahelye, az pontosan érzi a fenti vélemény súlyát és igazát. Ők azok, akik egy ideje nap mint nap megtapasztalják, hogy lassan emberfeletti követelményeket támasztanak velük szemben a munkáltatók. Sok munkahelyről tudunk, ahol a túlórákért nem fizetnek, ahol az ellentételezés nélküli hétvégi műszak természetes, ahol a beosztott nem tehet mást, mint hogy lehajtja a fejét és indul dolgozni látástól vakulásig.
Gyilkos mókuskerék ez, amely ugyanolyan tragédiához vezethet, mint a halálos futószalag.
