Egyelőre nem tudják, miért haltak meg ilyen sokan

Hét százalékkal többen haltak meg idén hazánkban az első hét hónapban, mint 2014 első hét hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss népmozgalmi adataiból. A magyarázat szerint a január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány is közrejátszhatott. A megyei tisztiorvossal kutattuk a lehetséges okokat.

A csecsemőhalálozás értékei 2015 minden hónapjában jobbak voltak, mint egy évvel korábban. A közlekedési balesetekből fakadó halálozások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelentős változásra 2015-ben sincsen adat, azaz a halálozás emelkedésében e faktorok nem játszhattak szerepet.

A KSH szerint az első negyedévben országos átlagban 16 százalékkal nőtt a halálozás, a részletes területi adatok viszont meglehetősen nagy eltéréseket jeleznek: Komárom-Esztergom megyében csaknem 30 százalékos volt a növekedés, de Baranya, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is meghaladta a 20 százalékot. Tíz százalékkal többel nőtt a halálozás az országoshoz képest Heves megyében, Hajdú-Biharban és Veszprém, valamint Baranya megyében.

A hivatal azt feltételezi, hogy a eredmények hátterében az influenzajárvány, illetve a szövődményes esetek, valamint a nyári időszak sorozatos hőségrekordjai állhatnak. Annyi bizonyos, hogy a jelentős területi eltérések miatt részletesebben kellene elemezni az egészségügyi ellátó rendszer adatait, illetve a halálozások pontos szerkezetét is.

A Heves megyei adatokkal kapcsolatban lapunk megkereste megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, vajon milyen okok vezettek ezen elszomorító eredményekhez.

– A pontos okát – mivel a halálozási adatokat teljes mélységében a tárgyév adatainak teljes feldolgozását követően lehet elemezni – egyelőre nem tudjuk – szögezte le kérdésünkre dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos, főosztályvezető. – Annyit tudok mondani, hogy ez év első felében 13 járvány fordult elő megyénkben, melyek között családi és közösségi típus közel azonos számban jelentkezett. A tünetek alapján a gyomor-bél rendszert érintő megbetegedések domináltak, egyetlen légúti tünetekkel jellemezhető halmozódást vizsgáltunk ki. A kórokozókat tekintve vírus eredet igazolódott a járványok közel kétharmadában. Közvetlenül járványos megbetegedés által okozott halálozás megyénkben 2015 első felében nem fordult elő, ám bizonyos járványok után a szövődményeknek lehetnek súlyosabb következményei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert elmondta: a magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes, mert megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét – különösen cukorbetegség esetén –, de ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, míg a szövődmények szempontjából a krónikus betegségben szenvedők – közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek – és a várandós nők esetében nagyobb a kockázat. Súlyos lefolyású megbetegedés azonban előfordulhat a kockázati csoportokba nem tartozók között is.

Februárban tetőzött az influenza

A szezonális influenza halálozási mutatója 0,075-0,1 százalék alatti, becslések szerint évente 250 ezer és félmillió közötti a halálesetek száma világszerte. A hagyományos influenzában, mint fődiagnózisban, 2001-2007 között évente 2-45 ember halt meg Magyarországon. Az influenzajárvány mind 2014-ben, mind pedig 2015-ben január és március között zajlott. A 2015-ös járvány január közepén kezdődött, és február közepén tetőzött. Tavaly összesen hat héten át haladta meg a járványküszöböt jelentő heti 15 ezer jelentett új esetet az új betegek száma, 2015-ben pedig kilenc héten keresztül. A 2015-ös influenzajárvány leginkább a 0-34 éves korosztályt érintette.

– Szerencsére a súlyos, esetenként életet is veszélyeztető szövődmények rendkívül ritkák – hangsúlyozta a megyei tisztifőorvos. – Ezek közül kiemelnénk az influenzavírus által közvetlenül okozott primer tüdőgyulladást, valamint az influenza során egyes baktériumok által történő felülfertőződés esetén kialakuló szekunder tüdőgyulladást. Szintén figyelmet érdemelnek egyes idegrendszeri szövődmények, például görcsök, valamint a Reye szindróma. Ez utóbbi egy olyan kórkép, amelyet bizonyos gyermekkori vírusfertőzésekkel, valamint a lázcsillapításra használt acetilszalicilsavval – ami az aszpirin hatóanyaga – hoznak összefüggésbe, és több szerv elégtelenségét, esetenként akár halált is okozhat. Megyénkben azonban laboratóriumi vizsgálattal alátámasztott influenza eredetű haláleset a 2014/2015-ös szezonban nem fordult elő. Fontos kiemelnünk azonban: a szövődmények szerteágazó jellege miatt nem kizárt, hogy egyes vírusfertőzések hozzájárultak más – például keringési, légzési, immunológiai, daganatos – betegség okozta halálesetekhez. Ezekről azonban közvetlen adattal nem rendelkezünk – tájékoztatott. 

TUDTA-E? Az influenza elleni védekezés bizonyítottan leghatékonyabb eszköze az idejében beadott védőoltás – jelezte dr. ifj. Wernigg Róbert. – Egyik ok a védőoltásra az egyéni védelem, a másik ok pedig a környezetünkben élők védelme. Vannak ugyanis olyanok, akiknek nem adható oltás – például a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők –, azonban ők is fogékonyak a betegségre. A védettség az oltást követően leghamarabb 10-14 nap alatt alakul ki, ezért javasoljuk a védőoltás ősszel történő felvételét. A térítésmentes influenza elleni oltóanyag november első napjaiban érkezik megyénkbe. Az oltóanyag ezután folyamatosan kerül a háziorvosi praxisokhoz.

-->