Ismét az egri kórházról

„Az önökhöz eljuttatott írott anyagból nem következik az önök által megszerkesztett cikk címe, éppen azzal ellentétes.

Az önökhöz eljuttatott anyagból egyértelműen kiderül, hogy én nem a kórház igazgatót és saját kórházamat támadom, akik ugyanolyan áldozatok, mint az egri kórházban dolgozó orvosok.

A sajtótájékoztatón kettő grafikont mutattam be, melyet mellékelek, melyből kiderül, hogy a kapacitások és TVK értékek terén - ami a kórház pénzügyi helyzetét mutatja, - nem változott lényegesen a helyzet a 2010 évi HospInvest kártevéstét követően kialakult helyzethez képest.

Vagyis ma, 2013-ban kórházunk a 17 megyei kórház közül csak a 15-16. helyen kullog anyagi helyzetét illetően, mert a Heves megyei politikusok érdekérvényesítő munkája messze elmarad más megyéktől, a minisztérium által ígért központi ígéretek gyakran csak üres szavak maradtak.

Az egy főre jutó megítélt egészségügyi támogatások nagyságát illetően is az ország 20 megyéje közül a 17. helyen állunk. Ebből is látható, hogy ez nem a kórházunk igazgatójának a hibája.

Ezt tükrözi a nemrég kórházkonszolidáció címen átutalt 246 millió forint is, mely csak töredéke a kórházunk jelenlegi tartozásának. Ezzel szemben a hatvani kórház 400 millió forintja, salgótarjáni kórház 800 millió forintja a Kenézy kórház közel 2 milliárd forintja irreális különbséget mutat.

Én a sajtótájékoztatón összefogást sürgettem a megye politikai palettáján, ahogy ezt más megyékben is látjuk, a FIDESZ-es politikai erők révén több pénzt kapjon a kórház, az ellenzéki politikusok pedig rendszeresen felszólaljanak kórházunk érdekében a parlamentben.

A protézis várólistával kapcsolatban szeretném, ha az országban egységes, vállalható várakozási időket alakítanának ki központilag, megszüntetve az óriási különbséget például a térdprotézis várólista 30 és a 2042 napja között.

Heves megye Trianonja, a járó és fekvőbeteg szerinti földarabolás, véleményem szerint átgondolatlan, mert árt a heves megyei betegeknek, de még helyre hozható. Például csak a mezőkövesdi kórház idecsatolása önmagában már évi 20 millió forint veszteséget termel kórházunknak. A szétdarabolás negatívan érinti az Ortopédiát, a Sebészetet, a Traumatológiát, az Onkológiai, a Gyermekgyógyászatot.

A HospInvestes egészségügyi privatizáció megbuktatása mely révén a magyar egészségügy akkori összeomlása elmaradt feljogosít bennünket arra, hogy kórházunkra nagyobb figyelmet fordítsanak politikusaink is, hogy elindulhasson annyi lejtő után a felemelkedés irányába.”