Újabb katasztrófával számolhatnak Csernobilban: izzik az erőmű eltemetett reaktora

A The Sun brit lap szerint újra hasadási folyamatok kezdődtek a szarkofág alatt, a reaktorcsarnokban. A nukleáris folyamatok valószínűleg spontán indultak be, de az okokat még nem tudták pontosan feltárni – írja a cikk nyomán a life.hu.

„Az egészet úgy kell elképzelni, mint a kerti grillezőben lévő parazsakat”

– szemléltette a helyzetet Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem kémikusa. Amikor 1986. április 26-án a nukleáris katasztrófa bekövetkezett, az érintett négyes reaktor magja megolvadt, és nagyjából 170 tonnányi sugárzó urán folyt a reaktorcsarnok alatti szobákba. A lávára emlékeztető anyag idővel lehűlt, végül megkeményedett – írja az Origo.

Az elmúlt években a sugárzás szintje nagyjából állandó maradt, ám a szakértők már korábban is sejtették, hogy ez nem fog mindig így maradni.

A kutatók most erősödő sugárzást mértek a 305/2 néven ismert szoba környékén. Ebbe a helyiségbe szivárgott le a nukleáris anyag nagy része.

A problémás területet igyekeztek elszigetelni a külvilágtól, de ez a törekvés sem tudta megakadályozni, hogy esővíz szivárogjon azokra az elzárt helyekre, ahol a nukleáris anyag található.

A víz azért idéz elő maghasadást, mert lelassítja a neutronok mozgását, növelve annak esélyét, hogy urán atommagokkal ütközzenek. Az ütközések hatására még több neutron szabadul fel, ami életben tartja a reakciót.

A Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze, Neil Hyatt azt mondja, mivel a víz folyamatosan csökken, félni kell attól, hogy a hasadási reakció felgyorsul, ami az atomenergia felszabadításához vezet.

Egy ukrán szakember úgy nyilatkozott, hogy a folyamat szerencsére lassú, a vezetőknek még néhány évük van arra, hogy kitalálják, mihez kezdenek a problémával, azonban nem zárhatják ki egy baleset lehetőségét.

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa radioaktív hatása Európa több országában is érzékelhető volt, több mint százezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.