A Csanád nevet is felveszi Csongrád megye

Címkék#Magyar Királyság vármegyéi #Csongrád-Csanád #1876-os vármegyerendezés #Pest megye #megyejegyzék megváltoztatása #makó #csanádi identitás #Lázár János #Kovács Zoltán #1950-es közgazdasági reform #nógrád megye

A parlament a megyejegyzék megváltoztatásáról döntött kedden. A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot 140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett módosították, az 2020. június 4-én lép hatályba.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki fideszes képviselőként jegyezte a most elfogadott javaslatot Kovács Zoltánnal közösen – korábban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást,

utalva arra, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az 1030-ban alapított Csanád megye 1920 után az ország közepéből a szélévé vált, az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátumon túl pedig a tanácsrendszer is pusztítást jelentett a térségnek.

A Makóról indult névváltoztatási kezdeményezést a megyei közgyűlés június 30-án tárgyalta meg, és

támogatását fejezte ki ahhoz, hogy a megye elnevezése Csongrád-Csanádra módosuljon.

A megyék átnevezésére irányuló kezdeményezés még idén áprilisban indult el. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter több önkormányzatot is megkeresett azzal, vizsgálják felül, látják-e okát, értelmét a történelmi megyenevek újbóli bevezetésének. A megyenév változásának eshetősége Pest megye és Nógrád megye esetében merült fel komolyabban: az előbbi Pest-Pilis megye, az utóbbi Nógrád-Hont megye nevet kaphatná.

A megyék átnevezésének ügyében az 1950-es közgazdasági reform óta utoljára 1990-ben történt névváltás,

akkor jött létre például Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmárból és Győr-Moson-Sopron megye Győr-Sopron megyéből.

Korábban – éppen az 1950-es változás idején – Borsod-Abaúj-Zemplén megye neve változott meg. A megye ugyanis 1950-ig a Borsod-Gömör-Abaúj-Zemplén nevet viselte.

A történelmi megyenevek rendszerét az 1876-os vármegyerendezés alakította ki, amikor is a Magyar Királyság területe az vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott (az utóbbiakhoz értve Budapestet és Fiumét is).

Az új közigazgatási felosztás végleges formája Krassó-Szörény és Abaúj-Torna vármegye létrejöttével alakult ki 1881-re.

A Magyar Királyság vármegyéi az alábbiak voltak 1881 és 1918 között: Abaúj-Torna vármegye (megyeszékhely: Kassa), Alsó-Fehér vármegye (Nagyenyed), Arad vármegye (Arad), Árva vármegye (Alsókubin), Bács-Bodrog vármegye (Zombor), Baranya vármegye (Pécs), Bars vármegye (Aranyosmarót), Békés vármegye (Gyula), Bereg vármegye (Beregszász), Beszterce-Naszód vármegye (Beszterce), Bihar vármegye (Nagyvárad), Borsod vármegye (Miskolc), Brassó vármegye (Brassó), Csanád vármegye (Makó), Csík vármegye (Csíkszereda), Csongrád vármegye (Szentes), Esztergom vármegye (Esztergom), Fejér vármegye (Székesfehérvár), Fogaras vármegye (Fogaras), Győr vármegye (Győr), Gömör és Kis-Hont vármegye (Rimaszombat), Hajdú vármegye (Debrecen), Háromszék vármegye (Sepsiszentgyörgy), Heves vármegye (Eger), Hont vármegye (Ipolyság), Hunyad vármegye (Déva), Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (Szolnok), Kis-Küküllő vármegye ( Dicsőszentmárton), Kolozs vármegye (Kolozsvár), Komárom vármegye (Komárom), Krassó-Szörény vármegye (Lugos), Liptó vármegye (Liptószentmiklós), Máramaros vármegye (Máramarossziget), Maros-Torda vármegye (Marosvásárhely), Moson vármegye (Magyaróvár), Nagy-Küküllő vármegye (Segesvár), Nógrád vármegye (Balassagyarmat), Nyitra vármegye (Nyitra), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (Budapest), Pozsony vármegye (Pozsony), Sáros vármegye (Eperjes), Somogy vármegye (Kaposvár), Sopron vármegye (Sopron), Szabolcs vármegye (Nyíregyháza), Szatmár vármegye (Nagykároly), Szeben vármegye (Nagyszeben), Szepes vármegye (Lőcse), Szilágy vármegye (Zilah), Szolnok-Doboka vármegye (Dés), Temes vármegye (Temesvár), Tolna vármegye (Szekszárd), Torda-Aranyos vármegye (Torda), Torontál vármegye (Nagybecskerek), Trencsén vármegye (Trencsén), Turóc vármegye (Turócszentmárton), Udvarhely vármegye (Székelyudvarhely), Ugocsa vármegye (Nagyszőlős), Ung vármegye (Ungvár), Vas vármegye (Szombathely), Veszprém vármegye (Veszprém), Zala vármegye (Zalaegerszeg), Zemplén vármegye (Sátoraljaújhely), Zólyom vármegye (Besztercebánya).

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (elöl) és Kovács Zoltán kormányszóvivő érkezik a szokásos heti sajtótájékoztatóra az Országházban 2017. szeptember 21-én. Ők ketten azok, akik a Csanád név felvételéről szóló, kedden megszavazott javaslatot is jegyezték.

MTI Fotó: Kovács Tamás