Az alapjogok nem üthetik egymást

Az új gyülekezési törvényjavaslatot együtt kell kezelni az új, a magánélet védelméről szóló törvényjavaslattal – hívja fel a figyelmet Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a hétfői Magyar Időkben. A devizahitelesek korábban közszereplők magánlakásai előtt tartottak tüntetéseket, ezek kapcsán derült fény arra, hogy a gyülekezési szabályozás nem volt tekintettel a magánélet védelmére, holott alapjogok nem érvényesíthetők egymás kárára.

Ezen alapjogok „ütközését” nemrég már feloldotta az Országgyűlés, a részleteket is szabályozó törvényjavaslatokról a héten kezdenek el tárgyalni – olvasható a napilapban.

Ha egy jobboldali kormány bárhol a világon hozzá mer nyúlni alapjogokat érintő szabályozáshoz, akkor azonnal támadásba lendül a balliberális oldal, pedig

az alapjogok nem korlátozhatatlanok, sőt, azok ütközésénél szükség is van ilyesmire

- mondta Szánthó Miklós.

A választási eljárásról szóló törvények módosítása is napirendre kerül a Parlamentben. Ennek kapcsán az igazgató kiemelte: a változások a választási rendszer alapját, szerkezetét nem érintik. A jogász szerint a módosítások a választási rendszer legitimitását növelik, míg a rosszhiszemű joggyakorló előtt bezárja a kiskapukat. A javaslat szerint a jövőben elegendő ajánlást összegyűjtő pártok esetében a vezető tisztségviselőkön kívül a listás és egyéni képviselőjelölteknek is felelősséget kell vállalniuk a „listás” kampánytámogatás visszafizetéséért. Szánthó Miklós úgy fogalmazott:

ez a jogszabályi változtatás elrettentő erővel bír majd a kamupártokkal szemben,

mivel valószerűtlen ennyi „töltelékjelöltet” találni, akik vállalnák a teljes támogatás esetleges visszafizetésének felelősségét.

Borítókép: Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép Szánthó Miklósról, az Alapjogokért Központ igazgatójáról (2017. december 7-én).

Forrás: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel